tag:blogger.com,1999:blog-18962688940024132682024-03-13T14:11:07.713+05:30कोकण मीडियाKokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.comBlogger231125tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-73576303127055798902021-01-02T22:05:00.001+05:302021-01-02T22:05:18.220+05:30मार्लेश्वराचा विवाहविधी होणार वऱ्हाड्यांशिवाय<p class="mobile-photo"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKGlJue0-IJbGPNYpc2WxL0c0I_0gyIsXyNTU4R_Fpga98wjhFgF0rFuNDoC9HYFE7Yfv62xXc8M0uilgSNjt8Oi4taAUDhFi90Zv9CbHkm8CnFfEtWhTRr8w7n5HCejRJC1YLLye5ms0/s1600/Marleshwar-718255.jpeg"><img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKGlJue0-IJbGPNYpc2WxL0c0I_0gyIsXyNTU4R_Fpga98wjhFgF0rFuNDoC9HYFE7Yfv62xXc8M0uilgSNjt8Oi4taAUDhFi90Zv9CbHkm8CnFfEtWhTRr8w7n5HCejRJC1YLLye5ms0/s320/Marleshwar-718255.jpeg" border="0" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_6913202203721573794" /></a></p><div dir="ltr">देवरूख : करोनाच्या फेऱ्यामुळे माणसांच्या वेगवेगळ्या कार्यक्रमांवर आणि सणसमारंभांवर बंदी आलीच, पण यावर्षी देवाचा विवाहसुद्धा या फेऱ्यातून सुटला नाही.<br><br>संगमेश्वर तालुक्यातील मार्लेश्वर म्हणजे प्रसिद्ध पर्यटनस्थळ आहे. आकाशाला भिडणाऱ्या डोंगररांगा, त्यातून कोसळणारा उंचच उंच धबधबा, घनदाट वनराई आणि त्याच वनराईत विसावलेली मार्लेश्वराची गुहा असा निसर्गाचा आविष्कार पाहायला नेहमीच पर्यटकांची गर्दी लोटते. दरवर्षी मकरसंक्रांतीला होणारा मार्लेश्वर आणि गिरीजादेवीचा विवाह म्हणजेच कल्याणविधी पाहायला आणि त्यामध्ये सहभागी व्हायला राज्यभरातील वऱ्हाडी दरवर्षी आवर्जून येतात. मानपानापासून ते मंगलाष्टकांपर्यंत माणसांचे लग्न होते, तसेच सारे विधी या समारंभात होतात. मोठी यात्रा भरते.<br><br>यावर्षी मात्र देवाच्या विवाह सोहळ्याला यायला वऱ्हाड्यांना बंदी घालण्यात आली आहे. येत्या १४ जानेवारीला संक्रांतीच्या दिवशी सारे धार्मिक विधी होणार असले, तरी करोनामुळे यात्रोत्सव मात्र रद्द करण्यात आला आहे. एसटीच्या जादा गाड्या सुटणार नाहीत. खासगी वाहनांवर आणि स्थानिक दुकानांवरही येत्या १३ ते १५ जानेवारी या काळात बंदी घालण्यात आली आहे. त्यामुळे यावर्षी प्रथमच मार्लेश्वराचा विवाह सोहळा वऱ्हाड्यांशिवाय पार पडणार आहे.<br></div> Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-79763533826394086912020-01-13T18:37:00.000+05:302020-01-13T18:37:35.679+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस समारोप – १९७१ च्या युद्धात इंदिराजींची अभूतपूर्व मुत्सद्देगिरी : चारुदत्तबुवा आफळे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
१९७१ च्या युद्धात इंदिराजींची अभूतपूर्व मुत्सद्देगिरी : चारुदत्तबुवा आफळे<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : अमेरिका इंग्लंड अशा बलाढ्य देशांच्या दबावाकडे साफ दुर्लक्ष करून १९७१ साली झालेल्या युद्धात इंदिरा गांधी यांनी अभूतपूर्व मुत्सद्देगिरी दाखविली. पाकिस्तानचे विभाजन करण्यात यश मिळविले. तेही अभूतपूर्व होते, असे प्रतिपादन राष्ट्रीय कीर्तनकार चारुदत्त बुवा आफळे यांनी येथे केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरीत सुरू असलेल्या पाच दिवसांच्या कीर्तन महोत्सवाच्या सांगता समारंभात समारोपाचे कीर्तन करताना आफळेबुवांनी १९७१ च्या युद्धात इंदिराजींच्या कर्तृत्वाचा आढावा घेतला. ते म्हणाले की, १९४७ साली भारत स्वतंत्र झाला. त्याबरोबरच पाकिस्तान अस्तित्वात आले. पूर्व पाकिस्तान आणि पश्चिम पाकिस्तान असे पाकिस्तानचे दोन भाग पडले, तरी देश एकच होता. पश्चिम पाकिस्तान पंजाबी मुसलमानांचा तर पूर्व पाकिस्तान बंगाली मुस्लिमांचा होता. त्या दोघांचे कधीही पटले नाही. युद्धजन्य परिस्थिती निर्माण करण्यासाठी पाकिस्तानचे सातत्याने प्रयत्न सुरू होते. १९६५ मध्ये झालेल्या युद्धात पराभव होऊनही पाकिस्तानची खुमखुमी कमी झाली नव्हती. राष्ट्राध्यक्ष आयुब खान यांना राष्ट्रध्यक्षपदाची स्वप्ने बाळगणारे झुल्फिकार अली भुत्तो भारताविरुद्ध चिथावत होते. काहीतरी कुरापती काढून भारतावर हल्ला करण्याचा त्यांचा प्रयत्न होता. तेव्हाच्या पूर्व पाकिस्तानलाही त्यांना नामोहरम करायचे होते. त्यादरम्यान पूर्व पाकिस्तानमधील मुजीबुर रेहमान या नेत्याला निवडणुकीमध्ये अभूतपूर्व यश मिळाले. ते पश्चिोम पाकिस्तानच्या जिव्हारी लागले. या स्थितीत मुजीबुर रेहमान यांच्या मागण्या मान्य करण्याचा कांगावा करून चर्चेचा देखावा करण्यात आला. तेव्हाचा पाकिस्तानचा लष्करप्रमुख टिक्का खान याने अनन्वित अत्याचार केले. पंजाबचे मुसलमान बंगालच्या मुसलमानांना मारत होते, अशी विदारक स्थिती होती. टिक्काखान दररोज सात हजार माणसे माणसे मारत असे. यामुळे भयभीत झालेले सुमारे नऊ लाख निर्वासित दोन आठवड्यांत भारतात आश्रयाला आले. मुजीबुर रेहमान यांना अटक करून पश्चिम पाकिस्तानात नेण्यात आले. त्यामुळे निर्माण झालेल्या परिस्थितीचे गांभीर्य लक्षात घेऊन इंदिरा गांधी यांनी युद्धात उतरण्याचा निर्णय घेतला. कणखरपणासाठी प्रसिद्ध असलेल्या इंदिराजींनी जुन्या सरकारांची कोणतीही चूक स्वतः केली नाही.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>तेव्हाचे लष्करप्रमुख फिल्ड मार्शल माणेकशॉ यांच्याशी इंदिराजींनी मसलत करून पाकिस्तानवर हल्ला करण्याचा निर्णय घेतला. नौदल, वायुदल आणि लष्कराचा योग्य समन्वय साधून कराची बंदरात दारूगोळा आणि साधनसामग्री असलेली चार जहाजे नष्ट करण्यात भारतीय सैन्याला अभूतपूर्व यश मिळाले. कराची किनारा ताब्यात आल्यामुळे पाकिस्तानला मोठी दहशत बसली. त्याच वेळी पूर्व पाकिस्तानातील ढाक्यात भारतीय सेना गनिमी काव्याने मोठ्या प्रमाणावर पोहोचविण्यात आली. सुमारे आठ लाख भारतीय सैनिक त्या वेळी वेगवेगळ्या मोहिमांवर काम करत होते. पूर्व पाकिस्तानातील मुक्तीवाहिनीला पुरेसे पाठबळ दिले. त्यातून एक लाख पाकिस्तानी सैनिक शरणार्थी झाले. त्यानंतर झालेल्या तहानुसार पाकिस्तान आणि बांगलादेश अशी एका देशाची दोन देशांमध्ये विभागणी झाली. ज्या शेख मुजीबुर रेहमान यांना कपटाने पाकिस्तानने अटक करून १८ डिसेंबरला त्यांना फाशी देणार असल्याचे जाहीर केले होते, त्यांनाच बांगलादेशाचे राष्ट्राध्यक्ष म्हणून १६ डिसेंबर रोजी राष्ट्राध्यक्षपदी बसविण्यात इंदिराजी यशस्वी झाल्या. इंदिराजींच्या या शौर्याचे जाहीर अभिनंदन तेव्हाचे जनसंघाचे खासदार आणि विरोधी पक्षनेते अटलबिहारी वाजपेयी यांनी साक्षात दुर्गामाता अशा शब्दांत भर संसदेत केले, असे आफळेबुवांनी सांगितले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>१९७१ नंतरही पाकिस्तानकडून सातत्याने कुरबुरी सुरू आहेत. सीमेवर युद्धजन्य परिस्थिती आहे. त्यातूनच कारगिलसारखी प्रकरणे घडली आहेत. भारतावर हल्ला करण्यासाठी पाकिस्तान टपून बसला आहे. ज्या बांगलादेशला भारताने स्वतंत्र देश म्हणून अस्तित्व निर्माण करून दिले, त्या बांगलादेशमधूनही मोठ्या प्रमाणावर घुसखोरी सुरू आहे. लक्षावधी बांगलादेशी भारतात घुसले आहेत. आसामसह ईशान्येकडील राज्यांमध्ये हा मोठा प्रश्न निर्माण झाला आहे. त्यांना हुसकावून लावण्यासाठी एनआरसीसारखे जे कायदे तयार करण्यात आले, त्याविरोधात आपले मतदार कमी होतील या एकाच भीतीने विरोधकांनी रान उठविले आहे. खोटा प्रचार चालविला आहे. घुसखोरांना प्रतिष्ठित करून त्यांना सत्ता मिळवायची आहे. प्रत्येक भारतीयांनी याचा अभ्यास केला पाहिजे आणि देशाचे अस्तित्व, सुरक्षाव्यवस्था चांगली ठेवण्यासाठी प्रयत्न करायला हवेत, असे आवाहन बुवांनी शेवटी केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कीर्तनाच्या मध्यंतरात इतिहासविषयक प्रश्नांची अचूक उत्तरे देणाऱ्या सार्थक संजय पुराणिक, श्रद्धा विजय क्षीरसागर आणि चंद्रशेखर नीलेश जोशी या विद्यार्थ्यांना पुस्तकभेट देऊन गौरविण्यात आले. निवृत्त लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर यांना कीर्तनसंध्या परिवारातर्फे शाल, श्रीफळ आणि २१ हजारांची थैली देऊन त्यांचा सत्कार करण्यात आला. माजी सैनिक कल्याण निधीचे काम करणाऱ्या सौ. निंभोरकर आणि लव्ह जिहादमुळे पीडित झालेल्या मुलींचे पुनर्वसन तसेच आत्महत्या केलेल्या शेतकऱ्यांच्या नांदेड येथील शेतकऱ्यांच्या २० मुलांचे शैक्षणिक पालकत्व घेणाऱ्या सौ. शुभांगी आफळे यांचा यावेळी विशेष सत्कार करण्यात आला.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पुढच्या वर्षी दोन जानेवारी ते सहा जानेवारी या काळात कीर्तनसंध्या महोत्सव होणार असून त्यामध्ये १९७१ पासून १९९९ पर्यंतचा भारतीय इतिहास हाताळण्यात येणार असल्याचे यावेळी जाहीर करण्यात आले.<br />
.....<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgByuD5i6IIKFXaIa61gMRHpvEso6PisLSzkPVGKBCNwShDxusx7b2oK5yfKiGQ_Ep-IBkVwJu303X7M2KMILKa-4DCTxw5VTFSxIPwdcA1GhjKvrczz2CnlP_JRhKm0plKGhajScVWdNU/s1600/Keertansandhaya-12-1-20-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1197" data-original-width="1600" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgByuD5i6IIKFXaIa61gMRHpvEso6PisLSzkPVGKBCNwShDxusx7b2oK5yfKiGQ_Ep-IBkVwJu303X7M2KMILKa-4DCTxw5VTFSxIPwdcA1GhjKvrczz2CnlP_JRhKm0plKGhajScVWdNU/s400/Keertansandhaya-12-1-20-2.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><b><i>कीर्तनसंध्याच्या व्यासपीठावर सत्कार झालेल्या माजी सैनिकांसमवेत<br />निवृत्त ले. ज. राजेंद्र निंभोरकर, हभप चारुदत्तबुवा आफळे</i></b></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
………<br />
<br />
पाचव्या दिवशी बुवांनी सादर केलेली भजने, गाणी, आरती आदींचा व्हिडिओ पाहा पुढील लिंकवर...<br />
<a href="https://youtu.be/-iUyjVMcVqo">https://youtu.be/-iUyjVMcVqo</a><br />
<br />
...........<br />
<br />
रत्नागिरीतील कीर्तनसंध्या उपक्रमाच्या पाचव्या दिवशी (१२ जानेवारी २०२०) राष्ट्रीय कीर्तनकार ह. भ. प. चारुदत्त आफळेबुवा यांनी १९७१च्या युद्धात भारतीय जवानांनी गाजवलेल्या शौर्याची गाथा उलगडली. त्यातील काही अंश पाहा पुढील लिंकवरील व्हिडिओत...<br />
<a href="https://youtu.be/jMGYFMRvq_I">https://youtu.be/jMGYFMRvq_I</a><br />
<br />
.........<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-23736419940885509282020-01-13T18:33:00.001+05:302020-01-13T18:33:08.645+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस पाचवा – ३७० कलम रद्द करण्याचा निर्णय सर्वांत महत्त्वाचा - निवृत्त ले. ज. निंभोरकर<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
काश्मीरविषयीचे ३७० कलम रद्द करण्याचा निर्णय सर्वांत महत्त्वाचा<br />
निवृत्त लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर यांचे मत<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : काश्मीरला देशातला दुसरा देश म्हणून मान्यता देणारे ३७० कलम रद्द करणे हा भारतीय इतिहासातला सर्वांत मोठा आणि महत्त्वाचा निर्णय आहे. हे कलम रद्द केल्यामुळे देशभरात काश्मीरसह देशभरात शांतता प्रस्थापित व्हायला मदत होईल, असे प्रतिपादन निवृत्त लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर यांनी येथे व्यक्त केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> <table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilV5PEn1TO7L7fOs9ftMNZe_UvvWKBaHYz0DthfVOjI-CqjB3vwFYi0KGcOXFa7krfFMYaKURQPzHTdYLxOIL1WNc1xcWBIxmGVeyK2VbmDm614sao1-ibVdFyopAHo-mXhFilKnwhzv4/s1600/Keertansandhaya-12-1-20-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="916" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilV5PEn1TO7L7fOs9ftMNZe_UvvWKBaHYz0DthfVOjI-CqjB3vwFYi0KGcOXFa7krfFMYaKURQPzHTdYLxOIL1WNc1xcWBIxmGVeyK2VbmDm614sao1-ibVdFyopAHo-mXhFilKnwhzv4/s400/Keertansandhaya-12-1-20-1.jpg" width="228" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><i><b> कीर्तनसंध्या महोत्सवात अखेरच्या दिवशी<br /> खास निमंत्रित म्हणून बोलताना<br />निवृत्त लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर.</b></i></span></td></tr>
</tbody></table>
</span>रत्नागिरीत पाच दिवस सुरू असलेल्या कीर्तनसंध्या महोत्सवाच्या सांगता समारंभाच्या वेळी श्री. निंभोरकर यांना खास निमंत्रित करण्यात आले होते. परमविशिष्ट सेवापदकासह लष्करातील अनेक पदके मिळविणारे आणि युद्धात जायबंदी झालेल्या सैनिकांसाठी मदत केंद्राचे संचालन करणारे श्री. निंभोरकर यांचा सत्कार हभप चारुदत्तबुवा आफळे यांच्या हस्ते झाला, तर श्री. निंभोरकर यांच्या हस्ते विविध पदांवरून निवृत्त झालेल्या अकरा माजी सैनिकांचा सत्कार करण्यात आला.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>यावेळी बोलताना श्री. निंभोरकर म्हणाले, स्वातंत्र्यानंतर भारतात विलीन व्हायला नकार देणाऱ्या काश्मीर संस्थानामुळे अनेक प्रश्न निर्माण झाले. काश्मीरवर ताबा मिळविण्यासाठी पाकिस्तानी टोकाची क्रूरता केली. काश्मी रचा प्रश्नन राष्ट्रसंघाकडे गेला नसता, तर आठ हजार भारतीय सैनिकांचा नाहक बळी गेला नसता. काश्मीरच्या सीमेवर सातत्याने पाकिस्तानच्या कारवाया सुरू होत्या. नव्वदच्या दशकामध्ये अत्यंत पाकिस्तानने नागरी वेशात काश्मीरमध्ये सैनिक पाठविले आणि तो भाग गिळंकृत करायचा प्रयत्न केला. १९९० मध्ये तर आकाशवाणीसारख्या प्रमुख शासकीय अधिकाऱ्यांना ठार मारून काश्मिरी पंडितांना दहशतीखाली आणले. त्यामुळे रातोरात साडेचार ते पाच लाख काश्मिरी पंडितांना परागंदा व्हावे लागले. त्यांच्या बायकामुलींवर अनन्वित अत्याचार झाले. या प्रश्नावर शिवसेनाप्रमुख बाळासाहेब ठाकरे या एकाच व्यक्तीने तेव्हा आवाज उठवला होता.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>भारताचा अविभाज्य भाग असलेल्या काश्मीरमध्ये ३७० कलमामुळे देशातला दुसरा देश असे स्वरूप प्राप्त झाले होते. काश्मीरमधील कोणीही व्यक्ती भारताच्या इतर भागात जमीनजागा घेऊ शकते. मात्र उर्वरित देशातील कोणीही काश्मीरमध्ये जागा घेऊ शकत नव्हते. काश्मीरचे नेते गुलाम नबी आझाद महाराष्ट्रातील वाशिम लोकसभा मतदारसंघातून तीन वेळा निवडून गेले. पण भारतातील कोणीही नेता काश्मीरमधून निवडणूक लढवू शकत नसे. ही परिस्थिती बदलण्यासाठी ३७० कलम रद्द झाल्यामुळे मदतच झाली आहे. पुढच्या दहा वर्षांमध्ये भारतातील इतर कोणत्याही राज्यात सारखाच काश्मीर हा सर्वसामान्य प्रदेश होईल, यात शंका नाही, असा विश्वास श्री. निंभोरकर यांनी व्यक्त केला.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>छातीत बॉम्बचा तुकडा घुसल्यामुळे जवळून पाहिलेला मृत्यू, त्यातून झालेला पुनर्जन्म, अरुणाचल प्रदेशमधील तवांग भागात झालेल्या भूस्खलनानंतर एका छोट्या मुलीसह ३५ जणांना वाचविणारा पण अखेरच्या प्रयत्नात स्वतः दरीत कोसळून मरण पावलेला त्रिलोचन सिंग असे विविध प्रसंग श्री. निंभोरकर यांनी जिवंत केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>तत्पूर्वी हॉटेल मथुरा येथे झालेल्या पत्रकार परिषदेत श्री. निंभोरकर यांनी नागरिकत्व सुधारणा कायद्याचे समर्थन केले. नागरिकत्व दुरुस्ती कायदा अत्यंत योग्य असून त्याच्या विरोधात उमटणारे पडसाद अतिशय दुर्दैवी आहेत. कारण कायद्याची माहिती न घेता आंदोलने केली जात आहेत. हा कायदा अत्यंत पारदर्शी आहे. वेळोवेळी या कायद्यात सुधारणा झाली असून आता त्याची प्रत्यक्ष अंमलबजावणी होत आहे. त्यामध्ये काहीही गैर नाही, असे श्री. निंभोरकर यांनी सांगितले. नागरिकांनी या कायद्याची माहिती करून घ्यावी. समजून घ्यावी. कोणाच्या सांगण्यावरून गैरसमज पसरवू नयेत, असे आवाहनही त्यांनी केले. मुस्लिम नागरिकांना नागरिकत्व देणार नाही असे हा कायदा म्हणत नाही तर नियमावलीत बसत असतील त्या सर्वांना भारताचे नागरिकत्व मिळणार आहे. त्यामुळे त्यांना स्वतःची ओळख निर्माण होणार आहे. यापूर्वीही अदनान सामी, तस्लिमा नसरीन अशा अनेक पाकिस्तानी, बांग्लादेशी नागरिकांना भारताचे नागरिकत्व देण्यात आले आहे, याकडे त्यांनी लक्ष वेधले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>तत्कालीन संरक्षण मंत्री मनोहर पर्रीकर सर्वांत उत्तम संरक्षणमंत्री होते, असा आवर्जून उल्लेख करून ते म्हणाले की, शस्त्रास्त्रांच्या बाबतीत परदेशांवर अवलंबून राहिले, तर अनेकदा महागड्या दराने ती विकत घ्यावी लागतात. आपण शस्त्रसज्ज असले पाहिजे आणि ही शस्त्रे आपल्या देशात तयार झाली पाहिजेत, यासाठी मेक इन इंडिया कार्यक्रमांतर्गत पर्रीकर यांनी प्रयत्न केले. त्यांच्या काळात त्यांनी संरक्षण खात्याचे सुमारे १७ हजार कोटींचे प्रस्ताव मंजूर केले होते. त्यामुळे लष्कर अधिक भक्कम झाले. बोफोर्स तोफा आणि राफेल विमाने चांगली आहेत, यात शंका नाही. तेव्हा राफेल विमान आपल्या ताफ्यात असते, तर वायुदलाचा आपला सैनिक अभिनंदनवर पाकिस्तानात उतरण्याची वेळ आली नसती. तो तेथे पराक्रम गाजवून परत येऊ शकला असता. या विमानांच्या खरेदीमध्ये कोणताही गैरव्यवहार झाला असण्याची शक्यता नाही, असे सांगून ते म्हणाले ते म्हणाले की हा व्यवहार मुळात २००७ साली ठरला होता. त्यानंतर १३ वर्षे निघून गेल्यामुळे खर्च कमी-जास्त होऊ शकतो. पण तेव्हाच्या पॅकेजपेक्षा अधिक विमाने आपण फ्रान्सकडून घेतली आहेत, असेही ते म्हणाले. तिन्ही सैन्यदलांसाठी चीफ ऑफ डिफेन्स या पदाची निर्मिती झाल्यामुळे तिन्ही दलांमध्ये समन्वय साधणे शक्य होणार आहे. कारगिलच्या युद्धाच्या वेळी लष्कराच्या मदतीला वायुदल गेले असते तर सुमारे चारशे सैनिकांचा जीव वाचला असता. अशावेळी तीनही सैन्यदलांचा समन्वयक उपयुक्त ठरू शकतो, असेही त्यांनी सांगितले.<br />
<br />
............<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
कीर्तनसंध्या उपक्रमाच्या नवव्या वर्षी राष्ट्रीय कीर्तनकार हभप चारुदत्तबुवा आफळे यांनी `योद्धा भारत` या विषयावरील कीर्तने रंगवली. समारोपाच्या दिवशी (१२ जानेवारी २०२०) निवृत्त ले. ज. राजेंद्र निंभोरकर यांचे भाषण रत्नागिरीकरांना ऐकता आले. कलम ३७०ची पार्श्वभूमी, ते काढून टाकल्याची उपयुक्तता, नागरिकत्व सुधारणा कायद्याबद्दलचे गैरसमज आदींबद्दल त्यांनी भाष्य केले. प्रत्यक्ष युद्धातील त्यांचे थरारक अनुभवही त्यांच्या तोंडून ऐकता आले. निबंध कानिटकर यांनी त्यांना विविध विषयांवरील प्रश्न विचारून बोलते केले.<br />
<br />
या संपूर्ण कार्यक्रमाचा ऑडिओ ऐकण्यासाठी पुढील लिंकवर क्लिक करा<br />
<a href="https://youtu.be/zHuj9J0vu94">https://youtu.be/zHuj9J0vu94</a><br />
...................................<br />
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-37955784365325988452020-01-12T15:19:00.000+05:302020-01-12T15:19:14.274+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस चौथा – देशाच्या इतिहासातील पहिला सर्जिकल स्ट्राइक शास्त्रीजींनी केला<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
कीर्तनसंध्या २०२० दिवस चौथा –<br />
<br />
देशाच्या इतिहासातील पहिला सर्जिकल स्ट्राइक शास्त्रीजींनी केला - हभप चारुदत्तबुवा आफळे<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : भारताच्या इतिहासातील स्वतंत्र भारताच्या इतिहासातील पहिला सर्जिकल स्ट्राइक दुसरे पंतप्रधान लालबहादूर शास्त्री यांनी केला. पाकिस्तानच्या हद्दीत घुसून पाकिस्तानची लष्करी ठाणी ताब्यात घेण्याचे कार्य त्यांच्या आदेशामुळे १९६५ साली साध्य झाले, असे प्रतिपादन राष्ट्रीय कीर्तनकार चारुदत्तबुवा आफळे यांनी येथे केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरीत कीर्तनसंध्या महोत्सवात `योद्धा भारत` या आख्यानविषयावर सुरू असलेल्या कीर्तनमालिकेच्या चौथ्या दिवशी आफळेबुवांनी शास्त्रीजींच्या १९६५ सालच्या भारत-पाक युद्धातील भूमिकेविषयी माहिती दिली. पूर्वरंगात रामायणकाळात हनुमंताने केलेल लंका दहन आणि त्यानिमित्ताने तेथील लंकेच्या लष्करसज्जतेची माहिती घेऊन येण्याचे काम केले होते. तो एक प्रकारे सर्जिकल स्ट्राइकचा भाग होता. भारत स्वतंत्र झाल्यानंतर १९६५ साली शास्त्रीजींनी पाकिस्तानला धडा शिकवण्यासाठी सर्वप्रथम सर्जिकल स्ट्राइकचा वापर केला होता, असे बुवांनी सांगितले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>स्वातंत्र्यानंतर भारताचा होत असलेला विकास पाकिस्तानला पाहवत नव्हता. त्यामुळे त्यांनी प्रामुख्याने काश्मीरमधील १५ ते २५ वयोगटातील मुलांना शिक्षण देऊन सुमारे ३० हजार मुजाहिद तयार केले. त्यांच्यामार्फत भारतात वेगवेगळ्या दहा ठिकाणी एकाच वेळी हल्ला करण्यात आला. पाकिस्तानच्या दिमतील पॅटन रणगाडा होता. स्वातंत्र्यानंतर लगेचच काश्मीरचे राजे हरिसिंग यांच्या मदतीकरिता भारतीय सैन्याने केलेली कामगिरी आणि काश्मीरमध्ये लुटालूट, अत्याचार करणार्याि अफगाणी टोळ्यांना हुसकावून लावल्यामुळे पाकिस्तानला तो पराभव जिव्हारी लागला होता. त्याचे उट्टे काढण्यासाठी पाकिस्तान काश्मीर स्वतंत्र करण्याच्या हेतूने पाकिस्तानने १९६५ साली कारगिल ते अखनूर भागात दहा ठिकाणी एकाच वेळी हल्ले केले. त्याला भारताने सडेतोड उत्तर दिले. त्यातील राजा नावाची चौकी लेफ्टनंट कर्नल खन्ना आणि परमवीरचक्र विजेते अब्दुल हमीद यांच्या हवाई कारवाईमुळे भारताने ताब्यात घेतले. अत्यंत शक्तिशाली असलेले पॅटन रणगाडे निकामी करण्याचे काम अब्दुल हमीद, रणजित सिंग, आयुब खान, वसंत चव्हाण, अर्जुन सिंग, किलर बंधू अशा भारतीय सैन्यातल्या अनेक अधिकाऱ्यांनी केले. पाकिस्तानकडे असलेल्या अमेरिकन सॅबरजेट विमानाच्या तुलनेत छोटी आणि कमी क्षमतेची हंटर आणि नेट विमाने वापरून ही कारवाई करण्यात आली. मात्र भारतीय सैन्याची ताकद तोकडी होती. अशावेळी शास्त्रीजींनी तसेच तत्कालीन संरक्षणमंत्री यशवंतराव चव्हाण यांनी व्यूहरचना आखली आणि थेट हल्ला करून बर्की आणि लाहोर ही पाकिस्तानची महत्त्वाची लष्करी ठाणी ताब्यात घेतली. बर्कीचे लष्करी ठाणे ताब्यात घेण्यापूर्वी पाकिस्तानचा निरीक्षण मनोरा उद्ध्वस्त करण्याचे काम श्रीकांत रेगे या मराठी लष्करी अधिकाऱ्याने केले होते. याशिवाय गुरुबक्ष सिंग, हरबक्ष सिंग, ब्रिगेडियर त्यागराज, रामसिंग अशा कित्येक लष्करी अधिकाऱ्यांनी जीवाची तमा न बाळगता पाकिस्तानला नामोहरम केले. कराची आणि इस्लामाबाद ही पाकिस्तानची महत्त्वाची ठिकाणे भारतीय लष्कराच्या टप्प्यात आहेत, असा इशारा पाकिस्तानला देण्यात भारत यशस्वी झाला. मात्र पाकिस्तान संयुक्त राष्ट्र संघाकडे गेल्यामुळे २३ सप्टेंबर १९६५ रोजी युद्धबंदी झाली. त्यानंतर ताश्कंदमध्ये उभयपक्षी करार करायचे ठरले. पाकिस्तान आणि भारताने ताब्यात घेतलेली एकमेकांची महत्त्वाची ठाणी एकमेकांना परत करण्याचा तह ताश्कंदमध्ये करावा लागला. तो करण्यासाठी भारतीय पंतप्रधान लालबहाद्दूर शास्त्री ताश्कंदमध्ये निघण्यापूर्वी स्वा. सावरकर यांनी त्यांना ताश्कंदला जाऊ नका, अशा इशारा दिला होता. विजेत्या देशाच्या प्रमुखाने आपला देश सोडून इतर देशात तहासाठी गेल्यानंतर त्याचा घात होतो, हा इतिहास लक्षात घेऊन सावकरांनी तो सल्ला तेव्हा दिला होता. मात्र आंतरराष्ट्रीय दडपणामुळे शास्त्रीजींना तेथे जावे लागले. सर्व करार झाल्यानंतर १० जानेवारीच्या मध्यरात्रीनंतर शास्त्रीजींच्या ताश्कंदमध्ये संशयास्पद मृत्यू झाला. युद्धबंदी झाल्यानंतर ताशकंद करार होईपर्यंतच्या काळात देशभरात अंतर्गत भागात दंगल उसळण्याची शक्यता लक्षात घेऊन वाहतूक नियंत्रण करण्याची कल्पनाही सावरकरांनी दिली होती. त्यानुसार ती यंत्रणा राबविण्यात आली. राष्ट्रीय स्वयंसेवक संघाचे सरसंघचालक गोळवलकर गुरुजी यांनी संघाच्या माध्यमातून सुमारे सव्वा महिना ही जबाबदारी चोखपणे सांभाळली. त्यामुळे त्या अशांततेच्या काळात देशभरात एकही दंगल झाली नाही, याचा आफळेबुवांनी आवर्जून उल्लेख केला.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>इतिहासातून धडा घेताना प्रत्येक भारतीयाने संभाव्य महायुद्धाची छाया लक्षात घेऊन अत्यंत सतर्क आणि सज्ज झाले पाहिजे. डिसास्टर मॅनेजमेंट, नर्सिंग, शारीरिक कसरतींचा सराव, उपासना इत्यादींच्या माध्यमातून तरुणांनी सज्ज झाले पाहिजे. २०२४ च्या सुमारास भारत जगातील सर्वांत बलशाली राष्ट्र होणार असल्याची भविष्यवाणी स्वातंत्र्यवीर सावरकरांनी केली होती. ती प्रत्यक्षात आणण्यासाठी प्रत्येक भारतीयाने सज्ज झाले पाहिजे, असे आवाहनही आफळे बुवांनी केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कीर्तनाच्या मध्यंतरात मैत्रेयी किरण मालशे, वेद भूपेंद्र जोगळेकर आणि वीणा योगेश काळे या तीन विद्यार्थ्यांना त्यांनी इतिहासावर विचारलेल्या प्रश्नांची अचूक उत्तरे दिल्याबद्दल गौरविण्यात आले. पावस येथे अनसूया आनंदी वृद्धाश्रम चालविणारे डॉक्टर गायत्री आणि गजानन फडके दांपत्य तसेच गतिमंद मुलांची आशादीप ही संस्था चालविणारे दिलीप रेडकर यांचा विशेष सन्मान करण्यात आला. निवृत्त लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर यांच्या हस्ते शिवरायांची आरती कीर्तनाच्या शेवटी करण्यात आली.<br />
..........<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiPB19HWXBY1ptNgj95W7bfHJT1zL3hWqxrYiHqVvbTiPaOVvHBNbD4mEpPkcWBX90g_OhZGZwS4ZIjQv4ALJHx0E72mMbbVMGdWHa3HZ2HxzHfxY-1_OFNDig7LrCHZ474IONPC_W5RU/s1600/Keertansandhaya-11-1-20-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiPB19HWXBY1ptNgj95W7bfHJT1zL3hWqxrYiHqVvbTiPaOVvHBNbD4mEpPkcWBX90g_OhZGZwS4ZIjQv4ALJHx0E72mMbbVMGdWHa3HZ2HxzHfxY-1_OFNDig7LrCHZ474IONPC_W5RU/s400/Keertansandhaya-11-1-20-1.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><i><b>पावस येथे अनसूया आनंदी वृद्धाश्रम चालविणारे<br />डॉक्टर गायत्री आणि गजानन फडके दांपत्याचा<br />विशेष सन्मान करताना हभप चारुदत्तबुवा आफळे</b></i></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVf9u2OraiHyoBdmER1uZxj98jesYj7LbArAsMLAQ6BePNYl1QeEWvDAe6D0qYBIBrCOn-1XaIRvcrnlsKJihwbR6z59Av088Q0PUrQnl0wYQ5dHKD1iUgM3TsrmTv0398LAXI9o6He6Q/s1600/Keertansandhaya-11-1-20-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVf9u2OraiHyoBdmER1uZxj98jesYj7LbArAsMLAQ6BePNYl1QeEWvDAe6D0qYBIBrCOn-1XaIRvcrnlsKJihwbR6z59Av088Q0PUrQnl0wYQ5dHKD1iUgM3TsrmTv0398LAXI9o6He6Q/s400/Keertansandhaya-11-1-20-2.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><b><i>गतिमंद मुलांची आशादीप ही संस्था चालविणारे दिलीप रेडकर<br />यांचाही सन्मान कीर्तनसंध्या परिवारातर्फे हभप आफळेबुवांनी केला.</i></b></span></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: center;">
.............................................................</div>
<br />
कीर्तनसंध्या उपक्रमाच्या चौथ्या दिवशी (११ जानेवारी २०२०) राष्ट्रीय कीर्तनकार ह. भ. प. चारुदत्त आफळेबुवा यांनी १९६५च्या युद्धात भारतीय जवानांनी गाजवलेल्या शौर्याची गाथा उलगडली. (निवृत्त) लेफ्टनंट जनरल राजेंद्र निंभोरकर चौथ्या दिवशी सपत्नीक कीर्तनाला उपस्थित होते. समारोपावेळी त्यांच्या हस्ते शिवरायांची आरती करण्यात आली.<br />
<br />
चौथ्या दिवशी बुवांनी सादर केलेली गाणी, देवीचा गोंधळ, आरती आदींचा व्हिडिओ पाहा पुढील लिंकवर...<br />
<a href="https://youtu.be/X23aWPlvuIs">https://youtu.be/X23aWPlvuIs</a><br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-68727684059842131432020-01-10T13:58:00.000+05:302020-01-12T15:14:10.630+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस तिसरा – राजकारणातील मर्यादापुरुषोत्तम म्हणजे लालबहादूर शास्त्री - हभप आफळे बुवा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
कीर्तनसंध्या २०२० दिवस तिसरा –<br />
<br />
राजकारणातील मर्यादापुरुषोत्तम म्हणजे लालबहादूर शास्त्री<br />
हभप आफळे बुवा यांचे प्रतिपादन<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : देशाचे दुसरे पंतप्रधान लालबहाद्दूर शास्त्री म्हणजे राजकारणातील मर्यादापुरुषोत्तम होते. शेती आणि संरक्षण या देशाच्या अत्यावश्यक बाबींकडे त्यांनी आवर्जून लक्ष दिल्यामुळे या दोन्ही बाबतीत देश नेहमीच आघाडीवर राहिला, असे प्रतिपादन राष्ट्रीय कीर्तनकार हभप चारुदत्त बुवा आफळे यांनी येथे केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कीर्तनसंध्या परिवारातर्फे आयोजित करण्यात आलेल्या कीर्तन महोत्सवात `योद्धा भारत` या आख्यान विषयावर तिसऱ्या दिवशीच्या कीर्तनात त्यांनी लालबहादूर शास्त्री यांची कारकीर्द आणि १९६५ साली पाकिस्तानबरोबर झालेल्या पहिल्या युद्धाचा इतिहास कथन केला.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पूर्वरंगात बुवांनी राम का गुनगान करिये हे हिंदी भजन निरूपणासाठी घेतले. राज्याभिषेक होण्याच्या पूर्वसंध्येला दशरथ राजाकडे भरताला राज्याभिषेक करण्याची आणि रामाला १४ वर्षे वनवासाला पाठवण्याची मागणी ऐकल्यानंतरचा प्रसंग बुवांनी ऐकविला. रामाने त्या प्रसंगात आईची आणि वडिलांची दोघांचीही समजूत काढली. भद्रता आणि सभ्यतेचे दर्शन रामाच्या वर्तणुकीतून दिसून येते. दशरथाची तेव्हाची मानसिकता स्पष्ट करण्यासाठी बुवांनी किर्लोस्करांच्या `रामराज्य वियोग` या नाटकातील `सोडूनी मज राम राय जाय जरी वनी` हे नाट्यगीत गायले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>एकवचनी आणि निःस्वार्थी रामाला मर्यादापुरुषोत्तम म्हटले जाते. तेच गुण लालबहादूर शास्त्री यांच्यामध्ये होते हे पटवून देणारी लहानपणापासून ते पंतप्रधान होईपर्यंतची विविध उदाहरणे बुवांनी सांगितली. वडिलांचे निधन झाल्यानंतर लालबहाद्दूरना मुलांच्या शिकवण्या घेऊन शिक्षण घ्यावे लागले. या काळात घरभाडे भरण्याएवढेही पैसे त्यांच्याकडे नव्हते. आपल्या मुलांना शिकवण्यासाठी एक धनवान व्यक्ती महिना ५० पैसे द्यायला तयार होती. पण त्यांनी घरभाड्याएवढे केवळ पंचवीस पैसे त्यांच्याकडून घेतले. पंतप्रधान झाल्यानंतर त्यांचे वेतन साठ रुपये होते. काही गरजेसाठी त्यांना पैशांची गरज लागली, तेव्हा त्यांनी पत्नी सौ. ललिता यांच्याकडे पैसे मागितले. पत्नीने घरखर्चातून वाचवलेले पैसे लालबहादूर यांना दिले. एवढे पैसे घरातून बाजूला काढून ठेवता येतात, याचा अर्थ आपला पगार पाच रुपये जास्त आहे, असे समजून त्यांनी सरकारला आपला पगार रुपयांवरून ५५ रुपये कमी करायला लावला निःस्वार्थी आणि साधेपणा हेच त्यांचे वैशिष्ट्य होते. लग्नाच्यावेळी त्याकाळी हुंड्याची प्रथा पाळावी लागणार होती. त्यामुळे त्यांनी तेव्हा हुंड्यात चरखा आणि कापूस मागितला. पुढच्या आयुष्यातही आपले कुटुंब पूर्णपणे साधेपणाने कसे राहील, याकडे त्यांचा कटाक्ष होता. पंतप्रधान झाल्यानंतरही त्यांची मुले शहरी बससेवेच्या बसमधून प्रवास करत असत.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>महाविद्यालयीन शिक्षण घेत असतानाच ते महात्मा गांधींच्या असहकार आंदोलनात ओढले गेले. त्यासाठी त्यांना त्यांचे शिक्षक निष्कामेश्वर मिश्रा यांची मोठी मदत झाली. देशप्रेमाचे धडे गुरुजींनी लालबहादूर शास्त्रींना दिले. पुढच्या काळात ते तत्कालीन पंतप्रधान पंडित जवाहरलाल नेहरू यांचे विश्वासू सहकारी बनले. जमीन सुधारणेसारखा महत्त्वाचा कायदा आणण्यापूर्वी देशभरातील शेतकरी कुळांना न्याय देणारा पूर्णपणे निष्पक्ष अहवाल शास्त्रीजींनी दिला. पुढच्या काळात त्यांनी दिलेली जय किसान हा नारा त्यांनी आधीच अमलात आणला होता <br />
<span style="white-space: pre;"> </span>देशावर १९६२ साली झालेल्या चीनच्या आक्रमणानंतर जम्मू आणि काश्मीरमध्ये संपूर्ण देशाचे जनजीवन ढवळून निघेल अशी भीती वाटण्यासारखी अभूतपूर्व परिस्थिती निर्माण झाली. हजरत बाल हे इस्लाम धर्मीयांचे श्रद्धास्थान श्रीनगरमध्ये आहे. महंमद पैगबंर यांचा पवित्र केस कडेकोट बंदोबस्तातही चोरीला गेल्याची बातमी २६ डिसेंबर १९६३ रोजी चोरीला गेल्यी बातमी आली. त्यानंतर आठच दिवसात ४ जानेवारी १९६४ रोजी तो केस पुन्हा मिळाल्याची बातमीही आली. तो त्याच ठिकाणी ठेवण्यात आला होता. मात्र अनेक मुस्लिम संघटनांनी त्यावर आक्षेप घेतला. तेथे कोणता तरी गोंधळ निर्माण झालेला असू शकतो, अशी शंका त्या संघटनांनी घेतली. त्यामुळे वातावरण चिघळले. शास्त्रीजींनी ती परिस्थिती चांगल्या पद्धतीने हाताळली. मुस्लिम मौलवींच्या पथकासह शास्त्रीजींनी हजरत बाल दर्ग्याला भेट दिली. मौलवींच्या साक्षीनंतर संपूर्ण देशातील अशांत प्रकरण निवळले. त्यांच्या या अभूतपूर्व कार्यामुळे त्यांना नेहरूंचा उत्तराधिकारी असे म्हटले जाऊ लागले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पंडित नेहरूंचे २७ मे १९६४ रोजी निधन झाल्यानंतर शास्त्रीजींची २ जून १९६४ रोजी पंतप्रधानपदी निवड झाली. त्यादरम्याने देशात अभूतपूर्व अन्नधान्य टंचाई निर्माण झाली. तेव्हा परदेशातून धान्य मागवायच्याऐवजी देशातच धान्याची व्यवस्था कशी करता येईल, याचा विचार करून शास्त्रीजींनी दर सोमवारी उपास करून राहिलेले धान्य वाचविण्याचे आवाहन देशवासीयांना केले. शास्त्रीजींच्या शब्दाला तेव्हा एवढे महत्त्व होते की नागरिकांनी दर सोमवारी काहीही न खाता उपास केला आणि त्यातून संकलित झालेले धान्य पुढे तीन वर्षांच्या टंचाईच्या काळात देशाला उपयोगी ठरले. या काळात एकदाही भारताला अन्नधान्य आयात करावे लागले नाही. शेतीबरोबरच शास्त्रीजींनी देशाच्या संरक्षणाकडे लक्ष दिले. . संरक्षणमंत्री म्हणून यशवंतराव चव्हाण यांची निवड केली. पाकिस्तानने अमेरिकेकडून तेव्हाचा प्रगत असा पॅटन रणगाडा खरेदी केला होता. मात्र शास्त्रीजींनी असे रणगाडे घेण्याऐवजी शस्त्रास्त्रे तयार करण्याचे तंत्रज्ञान, प्रगत यंत्रे देशात तयार व्हावीत, या दृष्टीने यशवंतराव चव्हाणांना अमेरिका, रशियात पाठविले होते. सैन्याला अधिक अधिकार दिले. देशाची आणि बाहेरची सुरक्षा व्यवस्थित ठेवण्यासाठी जे लागेल ते देण्याची भूमिका स्वातंत्र्यानंतर भारतात प्रथमच अमलात आली होती. आवश्यक तेथे रस्ते, वैमानिकांची प्रशिक्षण, हॅण्डग्रेनेड तयार करणे, लष्कराच्या रेल्वेलाइन तयार करणे, आगीतून धावण्याचा आणि काम करण्याचा सैनिकांना सराव करून देणे अशा कामावर संरक्षणाच्या बाबतीत भारताने भर दिला. भारतीय सैन्यदल प्रगत होत असताना जानेवारी १९६५ मध्ये पाकिस्तानने कच्छचे रण भागात भारतावर पहिले आक्रमण केले. भारताकडे तेव्हा असलेल्या तुलनेने कमी क्षमतेच्या शस्त्रास्त्रांच्या आधारे ते आक्रमण परतवून लावले. भारताचे ९३, तर पाकिस्तानचे १५० अधिकारी त्या युद्धात मारले गेले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>अन्नधान्याच्या दृष्टीने भारत स्वयंपूर्ण व्हावा आणि संरक्षणाच्या बाबतीतही देशाची ताकद वाढावी यासाठी शास्त्रीय केलेले प्रयत्न हेच त्यांच्या अवघ्या दोन वर्षांच्या पंतप्रधानपदाच्या फलित म्हणता येईल, असे आपले आफळेबुवांनी सांगितले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कीर्तनाच्या मध्यंतरात आर्या संदीप मुळ्ये, हर्षवर्धन विद्याधर ताम्हनकर आणि शुभानन उमेश आंबर्डेकर या तीन विद्यार्थ्यांना दुसऱ्या दिवशीच्या कीर्तनामध्ये विचारलेल्या प्रश्नांची योग्य उत्तरे दिल्याबद्दल गौरविण्यात आले.<br />
..........<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9b6O9YcjChEEzCf2gJIpFjag3w-G3tD2IA6tGFrfgE9JKt8xieurYRPfLBzAobhc9g0sSVFv53RZ0S2xtZw4oMbJafLKZIoolg2S6PB_m88i0qmK0C7VmctyYJCQU8A8CezYb96Xx7Zo/s1600/Keertansandhaya-10-1-20-1.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="581" data-original-width="1032" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9b6O9YcjChEEzCf2gJIpFjag3w-G3tD2IA6tGFrfgE9JKt8xieurYRPfLBzAobhc9g0sSVFv53RZ0S2xtZw4oMbJafLKZIoolg2S6PB_m88i0qmK0C7VmctyYJCQU8A8CezYb96Xx7Zo/s400/Keertansandhaya-10-1-20-1.jpeg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"> रत्नागिरी – हिंदू राष्ट्र सेनेच्या रत्नागिरी शाखेतर्फे<br />हभप चारुदत्तबुवा आफळे यांचा त्यांच्या वैविध्यपूर्ण कार्याबद्दल सत्कार करण्यात आला.</span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwkIoMe_uQPniV6Uu6hViBXJf3iuEdQHBDbjGnmjs_UWkp0-QDqjf51BXNap1JsEurboVsRZGdmjh3D_sblmb-m7F5ofziXvp0SBr3kvQBRYZ4e3KBet7Wrrd8XwxKU02AgU1akXfeWf4/s1600/p1-10-1-20-keertan.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="581" data-original-width="1032" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwkIoMe_uQPniV6Uu6hViBXJf3iuEdQHBDbjGnmjs_UWkp0-QDqjf51BXNap1JsEurboVsRZGdmjh3D_sblmb-m7F5ofziXvp0SBr3kvQBRYZ4e3KBet7Wrrd8XwxKU02AgU1akXfeWf4/s400/p1-10-1-20-keertan.jpeg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 11.0pt; line-height: 115%;">दुसऱ्या दिवशीच्या कीर्तनामध्ये विचारलेल्या
प्रश्नांची योग्य उत्तरे दिल्याबद्दल<br /> शुभानन उमेश आंबर्डेकर याला गौरविण्यात आले.</span><br />
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 11.0pt; line-height: 115%;">......................</span><br />
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 11.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-family: mangal, serif;"><span style="font-size: 14.6667px;">कीर्तनसंध्या उपक्रमाच्या तिसऱ्या दिवशी (१० जानेवारी २०२०) राष्ट्रीय कीर्तनकार ह. भ. प. चारुदत्त आफळेबुवा यांनी सादर केलेले अभंग/श्लोक/पोवाडे/गाणी, इत्यादींचा व्हिडिओ पाहा पुढील लिंकवर</span></span><br />
<span style="font-family: mangal, serif;"><span style="font-size: 14.6667px;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14.6667px;"><span lang="MR" style="font-family: mangal, serif; line-height: 115%;"></span></span><br />
<span style="font-family: mangal, serif;"><span style="font-size: 14.6667px;"><a href="https://youtu.be/j8PWoRjYOBI">https://youtu.be/j8PWoRjYOBI</a></span></span></td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-39404346233232553072020-01-10T04:30:00.000+05:302020-01-12T13:48:34.892+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस दुसरा – राष्ट्रउभारणीच्या कार्यात प्राध्यापकांचा पुढाकार नाही - चारुदत्त बुवा आफळे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
कीर्तनसंध्या २०२० दिवस दुसरा –<br />
<br />
<br />
राष्ट्रउभारणीच्या कार्यात प्राध्यापकांचा पुढाकार नाही<br />
हभप चारुदत्त बुवा आफळे यांची खंत<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : देशद्रोहाची भावना शिकवणाऱ्यांच्या विरोधात राष्ट्रउभारणीच्या कार्यामध्ये प्राध्यापकांचा कोणताही पुढाकार नसतो. कोणतेही प्रयत्न नसतात, अशी खंत राष्ट्रीय कीर्तनकार हभप चारुदत्त बुवा आफळे यांनी व्यक्त केली.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>येथे सुरू असलेल्या कीर्तनसंध्या महोत्सवाच्या दुसऱ्या दिवशी झालेल्या कीर्तनात आफळे बुवांनी निरूपणासाठी रामदास स्वामींच्या मनाच्या श्लोकांमधील दीनानाथ हा राम कोदंडधारी हा श्लोक घेतला होता. त्याचे निरूपण करताना रामायण काळात राक्षसांचे आक्रमण परतवून लावण्यासाठी विश्वामित्र आणि वसिष्ठ ऋषींनी राज्याच्या रक्षणासाठी राज्यकर्त्यांचे कसे प्रबोधन केले होते, याचा आढावा बुवांनी घेतला. ते म्हणाले की त्याकाळी गुरुस्थानी असलेल्या हट्टाग्रही ऋषीमुनींनी कडक आणि कर्मठ निर्बंध सांभाळून उपासना करत असतानाच रामासारख्या त्याकाळच्या नव्या नेतृत्वाला सबळ करणे, रणांगणावर उभे करणे यासारखे कार्य केले. त्यामुळे ऋषींची आध्यात्मिक सिद्धता कोठेही कमी झाली नाही. सध्याच्या विद्यापीठांमध्ये देशद्रोहाची भावना शिकविण्याचे प्रयत्न दहा-दहा वर्षे सुरू आहेत. त्याचे समर्थन करण्यासाठी देशभरातील विद्यार्थ्यांना प्रवृत्त करण्याचे काम वक्ते करत आहेत. पण या विद्यार्थ्यांमध्ये देशप्रेम निर्माण करण्यासाठी प्राध्यापकांकडून कोणतेही प्रयत्न होत नाहीत. चुकीच्या गोष्टी करणाऱ्यांकडे वक्ते भरपूर आहेत. पण चांगला विचार लोकांपर्यंत नेण्यासाठी तसे प्रवक्तेच नाहीत. याचा परिणाम देशाला भोगावे लागत आहे<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>स्वातंत्र्यवीर सावरकरांचा अवमान करणाऱ्या पुस्तिकेच्या विरोधात रत्नागिरीत गुरुवारी (दि. ९ जानेवारी) रत्नागिरीत स्वातंत्र्यलक्ष्मी चौकात निदर्शने करण्यात आली. त्यावेळी कोणतीही भक्तमंडळे किंवा उपासना मंडळे सावरकरांचा अपमान करणार्यां्च्या विरोधात निषेध करण्यासाठी फलक घेऊन आली नाहीत. अशाच भक्त मंडळांच्या सद्गुरूचा वाढदिवस असेल तर ८० हजार लोक जमतील, पण राष्ट्रीय अवमानाचा विरोध करण्यासाठी आठशेसुद्धा लोक जमत नाहीत. देशाबद्दल आस्था नसल्याचेच हे लक्षण आहे. त्यामुळेच भारताचा अवमान होत आहे, असेही आफळे बुवा म्हणाले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>`कीर्तनसंध्या` महोत्सवात दुसऱ्या दिवशी योद्धा भारत या आख्यानविषयाच्या अनुषंगाने बुवांनी कीर्तनाच्या उत्तररंगात १९६२ साली चीनविरुद्धच्या लढाईत भारताला पत्कराव्या नामुष्कीजनक पराभवाचे विश्लेषण केले. लेफ्टनंट जनरल कौल यांनी लिहिलेले `अनटोल्ड स्टोरी`, श्याम चव्हाण यांचे `वॉलोंग` अशा पुस्तकांचा आधार घेऊन आफळेबुवांनी १९६२ सालचे युद्ध श्रोत्यांसमोर उभे केले. भारतीय बुद्धधर्माचा चीनमध्ये झालेला प्रसार हे कारण पुढे करून चीनने भारताशी मैत्रीचे संबंध प्रस्थापित केले. `हिंदी-चिनी भाई भाई` म्हणून या संबंधांचा उल्लेख तेव्हा करण्यात आला. शांततेचा पुरस्कार करणारे चीन आणि जपानसारखे देश स्वतः मात्र नवनव्या शस्त्रास्त्रांनी सज्ज होत होते. भारत त्याबाबतीत मागे होता. अशा स्थितीत शांततेचा अग्रदूत होण्याच्या स्वप्नरंजनात तत्कालीन पंतप्रधान पंडित जवाहरलाल नेहरू रमून गेले होते. त्यामुळे चीनकडून होणाऱ्या कारवायांकडे जाणीवपूर्वक दुर्लक्ष करण्यात आले. सेन, थापर इत्यादी तेव्हाचे लष्करप्रमुख नेहरूंना या कारवायांची माहिती देत. मात्र भारतीय सैन्याची धास्ती जगाला वाटू नये, याची काळजी घेण्याचा सल्ला नेहरूंकडून सैन्याला दिला जात होता. याच स्थितीची गैरफायदा घेऊन चीनने भारताचा तिबेट हा प्रांत जिंकून घेतला. मात्र मैत्री आणि बंधुभावाच्या नात्याचा उल्लेख करत भारताने साधा निषेधही तेव्हा व्यक्त केला नाही. तिबेटला जोडणारा रस्ता बांधायला चीनने १९५५ साली सुरुवात केली, १९५७ साली त्याचे उद्घाटन झाले. त्याद्वारे आणि तोफा दारूगोळा भारताच्या सीमेपर्यंत आणणे शक्य व्हावे, यासाठी हा रस्ता बांधला गेला होता, हे स्पष्ट होते. ज्या भागात गवतही उगवत नाही त्या तिबेटचा आग्रह का धरावा, असे निवेदन तेव्हा नेहरूंनी संसदेत केले होते. चीनने रस्ता बांधल्याने अतिक्रमण झाले, मात्र चीनकडून आक्रमण होईल असे वाटत नाही, असेही नेहरूंचे म्हणणे होते. त्याचा परिणाम व्हायचा तोच झाला. पुढच्या पाच वर्षांनी २० ऑक्टोबर १९६२ रोजी चीनच्या सैन्याने सर्व सामर्थ्यानिशी भारतावर जबरदस्त आक्रमण केले. भारताची १२ ठाणी अवघ्या चार दिवसात जिंकून घेतली. नेफा प्रांत चीनने गिळंकृत केला. अपुरा आणि जुना शस्त्रसाठा तसेच अपुऱ्या साधनसामग्रीमुळे भारतीय सैन्याला चीनच्या सैन्याशी लढता आले नाही. आंतरराष्ट्रीय दबाव लक्षात घेऊन चीनने दोन महिन्यांच्या युद्धानंतर एकतर्फी युद्धबंदी जाहीर केली. मात्र तरीही लडाखचा बारा हजार चौरस मैलांचा प्रदेश चीनला द्यावा लागला, असे प्रतिपादन आपले बुवांनी केले.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>चीनविरुद्ध १९६२ साली झालेल्या युद्धाच्या काळात सेनाधिकारी होशियार सिंग, सुभेदार जोगिंदर सिंग, शैतान सिंग, गुरखा पलटणीचे मेजर धन सिंग थापा, श्याम चव्हाण, विमान चालवत असताना शत्रुपक्षाची गोळी मांडीत लागल्यानंतर रक्तबंबाळ अवस्थेतही चीनचा ६०० बॉम्बगोळ्यांचा बॉम्बचा साठा नष्ट करणारे वैमानिक टकले, मेल्यानंतर आपल्या शरीराचा भार मशीनगनवर नेमका कसा राहील, याची काळजी घेऊन मरताना चीनचे एक हजार सैनिक मारणारे गोविंद कांबळे अशा सैनिकांच्या पराक्रमाची कहाणी आफळेबुवांनी ओघवत्या शैलीत, सुमधुर आणि शौर्यप्रधान गीतांच्या साथीने विशद केली.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कीर्तनाच्या पहिल्या दिवशीच्या निरूपणावर इतिहासावर आधारित प्रश्नांची योग्य उत्तरे देणाऱ्या आदित्य महेश दामले, वेदांग महेंद्र पाटणकर आणि प्रथमेश उत्तम घाटे या विद्यार्थ्यांना आफळेबुवांच्या हस्ते पुस्तकभेट देऊन समारंभात गौरविण्यात आले.<br />
<br />
..........<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPdczdWr0jPWH4OJLzRn6gBiHN1EyR2-diAoCB95njN6H1m_4L_leDcwuY237p0-pTQBu5mmOB8Tj57_kkjO6Y6vbl5EH8wUjezf-xYOFmzL0npfoCySCAkFjWOtq3_SDCmMHkHYGcAEE/s1600/Keertansandhaya-9-1-20-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="792" data-original-width="1374" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPdczdWr0jPWH4OJLzRn6gBiHN1EyR2-diAoCB95njN6H1m_4L_leDcwuY237p0-pTQBu5mmOB8Tj57_kkjO6Y6vbl5EH8wUjezf-xYOFmzL0npfoCySCAkFjWOtq3_SDCmMHkHYGcAEE/s400/Keertansandhaya-9-1-20-1.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div style="font-size: medium; text-align: left;">
<b>कीर्तनसंध्या महोत्सवात प्रश्नांची योग्य उत्तरे दिल्याबद्दल</b></div>
<div style="font-size: medium; text-align: left;">
<b>आफळेबुवांच्या हस्ते पुस्तकभेट स्वीकारणारे विद्यार्थी. </b></div>
<div style="font-size: medium; text-align: left;">
......</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
दुसऱ्या दिवशीच्या कीर्तनाचा काही अंश ऐकण्यासाठी खालील लिंकवर क्लिक करा.<br />
<br />
<a href="https://youtu.be/te8Z6g_f20k">https://youtu.be/te8Z6g_f20k</a><br />
.......<br />
<br />
<a href="https://youtu.be/m544QQIrlDo">https://youtu.be/m544QQIrlDo</a><br />
.......<br />
<a href="https://youtu.be/07cMa1SCF28">https://youtu.be/07cMa1SCF28</a><br />
<div>
<br /></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-58943679097520038732020-01-09T14:07:00.001+05:302020-01-12T13:50:03.841+05:30कीर्तनसंध्या २०२० दिवस पहिला - ... तर पाकव्याप्त काश्मीर निर्माणच झाला नसता : चारुदत्तबुवा आफळे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b><br /></b>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjts1nrwNgFhwMwM44TsBNxC0F1cQGTVzgsGIxyBcose-nkTAQ_D9omLFIxRFO7oa3fEkScXxwPY12-ulVoPPFgbyqQzgTBJmer3mpkejbJpUQhXjz8n7JH2Skwav3WMToVCDpMjg6WjVs/s1600/20200108_185627.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjts1nrwNgFhwMwM44TsBNxC0F1cQGTVzgsGIxyBcose-nkTAQ_D9omLFIxRFO7oa3fEkScXxwPY12-ulVoPPFgbyqQzgTBJmer3mpkejbJpUQhXjz8n7JH2Skwav3WMToVCDpMjg6WjVs/s400/20200108_185627.jpg" width="400" /></a></div>
<b><br />रत्नागिरी :</b> ‘तत्कालीन काश्मीर संस्थानाने मागितलेल्या लष्करी मदतीच्या निमित्ताने पाकिस्तानचा पराभव करण्याची चांगली संधी भारताकडे चालून आली होती; मात्र विजय टप्प्यात आलेला असताना अचानक पुढे न जाण्याचा निर्णय तेव्हाच्या नेतृत्वाने घेतला. त्यामुळे पाकव्याप्त काश्मीरचा प्रश्न निर्माण झाला आणि तो आजही कायम आहे,’ असे विचार राष्ट्रीय कीर्तनकार चारुदत्तबुवा आफळे यांनी मांडले.<br />
<br />
रत्नागिरीतील कीर्तनसंध्या परिवारातर्फे सुरू झालेल्या कीर्तन महोत्सवाचे यंदा नववे वर्ष आहे. आठ जानेवारी २०२० रोजी या महोत्सवाचा प्रारंभ झाला. ‘योद्धा भारत’ हा यंदाच्या महोत्सवाचा विषय आहे. भारतीय स्वातंत्र्यानंतर कारगिल युद्धापर्यंतच्या काळातील योद्ध्यांचा पराक्रम आफळेबुवा या कीर्तनातून उलगडणार आहेत. पहिल्या दिवशी चारुदत्तबुवांनी स्वातंत्र्यानंतर लगेचच झालेल्या काश्मीरमधील युद्धाची गाथा उलगडली.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKmg5a_TSyKAVmHgLD_e4wUxZQzaNYqLghJfWXy32ZZa_thw8pI7AoiNPnFrVm8hyphenhyphenlZceJwMLF6rwdanAHH3kSdLhaBgntLJK5TxexzEznvQ8bV_de7e0FBN023yZmEd6OzhWUQYNnZY0/s1600/WhatsApp+Image+2020-01-09+at+13.23.13.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="648" data-original-width="1152" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKmg5a_TSyKAVmHgLD_e4wUxZQzaNYqLghJfWXy32ZZa_thw8pI7AoiNPnFrVm8hyphenhyphenlZceJwMLF6rwdanAHH3kSdLhaBgntLJK5TxexzEznvQ8bV_de7e0FBN023yZmEd6OzhWUQYNnZY0/s400/WhatsApp+Image+2020-01-09+at+13.23.13.jpeg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
‘आरंभी वंदीन अयोध्येचा राजा’ हा अभंग त्यांनी पूर्वरंगासाठी घेतला होता. त्याचे निरूपण करताना ते म्हणाले, ‘देशभरातील राजे श्रीरामाच्या राज्याभिषेकाला आले होते. त्यामुळे इतर कोणत्याही भारतीय राजापेक्षा रामाचा राज्याभिषेक सोहळा वेगळा होता. म्हणूनच त्याचे महत्त्व आहे. नंतरच्या काळात सज्जनांनी सुरक्षेकडे लक्ष दिले नाही. अल्लाउद्दीन खिलजी भारताच्या दिशेने निघाला होता. एक लाखाहून अधिक फौज आपल्या पाठोपाठ येणार असल्याची अफवा त्याने पसरवली होती. वस्तुस्थिती तशी नव्हती. खिलजीने उठवलेल्या अफवेच्या विरुद्धचा प्रचार तेव्हाच्या आध्यात्मिक योग्यतेच्या व्यक्तींनी केला असता, तर मुघल साम्राज्य भारतात निर्माण झालेच नसते. अल्लाउद्दीन खिलजीने भारतावर केलेल्या पहिल्या आक्रमणापासून शिवाजी महाराजांचा उदय होईपर्यंतच्या काळात तत्कालीन ऋषिमुनींनी समाजाला सावध केले असते, तर हे आक्रमण झाले नसते. सुमारे चारशे वर्षे भारताला पारतंत्र्यात घालवावी लागली नसती.’<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjht9YcqDjmLCKadQorHZqzGAv_DQ9Az-lHkHvhrlFC2NN009WZaBRtQNq1VbLez-sBA6bD3H-2x-BJcZnTrCDe-L5tAVVVqLT5ERbpaULGE6lvXTGIFRhFpzMHTHqmpXgEpaVoaTjN2ek/s1600/WhatsApp+Image+2020-01-09+at+14.04.00%25281%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="588" data-original-width="1040" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjht9YcqDjmLCKadQorHZqzGAv_DQ9Az-lHkHvhrlFC2NN009WZaBRtQNq1VbLez-sBA6bD3H-2x-BJcZnTrCDe-L5tAVVVqLT5ERbpaULGE6lvXTGIFRhFpzMHTHqmpXgEpaVoaTjN2ek/s400/WhatsApp+Image+2020-01-09+at+14.04.00%25281%2529.jpeg" width="400" /></a></div>
‘आजही भारताच्या सुरक्षिततेकडेही लक्ष दिले पाहिजे,’ असे सांगून ते म्हणाले, ‘क्रिकेटचा सामना जिंकल्यानंतर विमानतळापासून क्रिकेटपटूंची शोभायात्रा निघते; पण १९९९ साली कारगिल युद्ध जिंकल्यानंतर ते जिंकणाऱ्या जवानांची शोभायात्रा काढायचे कोणालाही सुचले नाही. देशाच्या सुरक्षेपेक्षा खेळाची करमणूक आपल्याला जास्त महत्त्वाची वाटते.’<br />
<br />
उत्तररंगात बुवांनी काश्मीर प्रश्न कसा निर्माण झाला याविषयी निरूपण केले. ते म्हणाले, ‘१५ ऑगस्ट १९४७ रोजी भारत स्वतंत्र झाला, तरी देशातील ५६० संस्थाने भारतात विलीन व्हायला तयार नव्हती. तेव्हा सरदार वल्लभभाई पटेल यांनी कठोरपणे प्रयत्न करून संस्थानांना भारतात विलीन व्हायला भाग पाडले; मात्र जुनागढ, हैदराबाद आणि काश्मीर ही संस्थाने भारतात विलीन व्हायला तयार झाली नाहीत. काश्मीरचे राजे हरिसिंह यांनी तर स्वातंत्र्यापाठोपाठ आलेला २२ ऑक्टोबर १९४७चा दसरा स्वतंत्र राज्याचा पहिला शाही दसरा म्हणून साजरा करायचे ठरवले. त्याच दिवशी अफगाणी टोळ्यांनी श्रीनगरकडे कूच केल्याची माहिती त्यांना मिळाली. अफगाणी टोळ्यांनी मुजफ्फराबाद, बारामुल्ला भाग काबीज करून तेथील स्त्रियांवर अनन्वित अत्याचार केले, खून पाडले. अशा स्थितीत काश्मीरचे अस्तित्व धोक्यात आल्याचे लक्षात आल्यानंतर काश्मीरच्या राजांनी भारताकडे मदतीची याचना केली. त्यानुसार काही अटींवर काश्मीरला लष्करी मदत करायला तत्कालीन पंतप्रधान पंडित जवाहरलाल नेहरू राजी झाले. त्यासाठी वल्लभभाई पटेल यांनी पुढाकार घेतला आणि अवघ्या ४८ तासांत तुटपुंज्या सामग्रीसह भारतीय सैन्य काश्मीरमध्ये दाखल झाले.’<br />
<br />
‘देश नुकताच स्वतंत्र झाला असल्याने अनेक ब्रिटिश अधिकारीही भारतीय सैन्यात होते; मात्र त्यांचे धोरण पाकधार्जिणे असल्याने त्यांनी काश्मीरला मदत करण्याच्या पथकामध्ये ब्रिटिश सैन्य सहभागी होणार नसल्याचे स्पष्टपणे सांगितले. अत्यंत भारतीय सैन्याने उत्तम कामगिरी केली. त्यामध्ये राजेंद्रसिंह, सोमनाथ शर्मा, दिवाणसिंग असे भारतीय लष्कराचे अनेक मोहरे कामी आले. त्यांच्या अप्रतिम कामगिरीची दखल घेऊन त्यांना मरणोत्तर परमवीरचक्र, महावीर चक्र आणि शौर्यपदक देण्यात आले. महाराष्ट्रातील रामा राघोबा राणे यांनी जीव रणगाड्याखाली स्वतःला बांधून घेऊन शत्रूने पेरलेले तब्बल ६०हून अधिक भूसुरुंग निकामी केले. तेव्हा केलेल्या कामगिरीबद्दल त्यांना परमवीर चक्र देण्यात आले. हा गौरव हयात असताना मिळण्याचे भाग्य त्यांना लाभले. भारतीय सैन्याकडे मोजकीच शस्त्रास्त्रे, दारूगोळा होता, तसेच सैनिकांची संख्याही अपुरी होती. तरीही, मोठ्या संख्येने आलेल्या अफगाण टोळीवाल्यांनी पादाक्रांत केलेला काश्मीरचा दोन-तृतीयांश भाग भारतीय सैन्याने पराक्रमाची शर्थ करून ताब्यात घेतला. राहिलेला एक तृतीयांश भाग पुन्हा मिळविण्यासाठी भारतीय सैन्याला आवश्यक असलेले पाठबळ आणि आदेश तेव्हाच्या सरकारकडून मिळाले असते, तर तो भाग तेव्हाच काश्मीरच्या ताब्यात आला असता,’ असे प्रतिपादन आफळेबुवांनी केले.<br />
<br />
‘युद्धजन्य परिस्थिती लक्षात घेऊन काश्मीरने भारतात विलीन व्हायला संमती दिली होती. ती लक्षात घेता आता जो भाग पाकव्याप्त काश्मीर म्हणून ओळखला जातो, तोच तेव्हाचा एक-तृतीयांश भाग तेव्हाच भारतातच विलीन झाला असता. तो पाकिस्तानला मिळू शकला नसता. अत्यंत प्रतिकूल नैसर्गिक परिस्थितीमध्ये तेव्हाच्या लष्कराने केलेली कामगिरी अप्रतिम होती; मात्र त्याच वेळी पंडित नेहरूंनी भारत-पाक प्रश्न संयुक्त राष्ट्र परिषदेत नेला. त्यानंतर जानेवारी एकूण १९४८च्या जानेवारीत युद्धबंदी झाली आणि ‘जैसे थे’ स्थिती ठेवण्यावर शिक्कामोर्तब झाले. त्यामुळे पाकव्याप्त काश्मीर निर्माण झाला. हा प्रश्न स्वातंत्र्यानंतर ७०वर्षांहून अधिक काळ भारताला भेडसावत आहे,’ असे आफळेबुवा म्हणाले.<br />
<br />
भारतीय सैन्याने काश्मीरमधील उरी, स्कार्डू, जोझिला खिंड, नौशेरा, राजौरी, लेह, लडाख, शाल टँक, हाजीपीर खिंड इत्यादी भागात गाजविलेल्या शौर्याची गाथा आफळेबुवांनी ओघवत्या शैलीने विविध गीते सादर करून सांगितली. त्या वीरांच्या गाथेच्या बुवांनी केलेल्या वीररसपूर्ण सादरीकरणामुळे उपस्थित समुदायाच्या अंगावर रोमांच उभे राहिले होते.<br />
<br />
आफळेबुवांना हेरंब जोगळेकर (तबला), वरद सोहोनी (ऑर्गन), प्रथमेश तारळकर (पखवाज), राजन किल्लेकर (सिंथेसायझर), उदय गोखले (व्हायोलिन), हरेश केळकर (तालवाद्य) आणि अभिजित भट (गायन) यांनी साथसंगत केली.<br />
<br />
<b>मान्यवरांच्या हस्ते उद्घाटन</b><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyReDLqQ5kugXvB43JFQnj10hagIbSXFUOUIf6e5-xQVRhBWitk2O1vUKP4684QTlJCKTa_GA3upwwXDp2c1mvli8qN23afCO8kMIw2vE2toUN9VnFausPpncNtgR2jCdHdbs9iVjjsec/s1600/8col15.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1060" data-original-width="1600" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyReDLqQ5kugXvB43JFQnj10hagIbSXFUOUIf6e5-xQVRhBWitk2O1vUKP4684QTlJCKTa_GA3upwwXDp2c1mvli8qN23afCO8kMIw2vE2toUN9VnFausPpncNtgR2jCdHdbs9iVjjsec/s400/8col15.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.8px;"><span style="font-size: small; text-align: left;">रत्नागिरीत नवव्या कीर्तनसंध्या महोत्सवाचे उद्घाटन करताना हभप चारुदत्तबुवा आफळे आणि अन्य मान्यवर</span></td></tr>
</tbody></table>
पितांबरी उद्योग समूहाचे प्रदीप प्रभुदेसाई, देसाई उद्योग समूहाचे विजय देसाई, माधव कुलकर्णी, रत्नागिरीच्या गोगटे-जोगळेकर महाविद्यालयाचे माजी प्राचार्य डॉ. सुभाष देव, प्रकाश जोशी आणि ह. भ. प. चारुदत्तबुवा आफळे यांच्या उपस्थितीत दीपप्रज्वलनाने महोत्सवाचा प्रारंभ झाला. कीर्तनसंध्या परिवाराचे प्रमुख अवधूत जोशी यांनी हभप आफळे बुवा यांचा सत्कार केला. त्यानंतर मान्यवरांचा सत्कार करण्यात आला.<br />
<br />
<b>विद्यार्थ्यांसाठी प्रश्नमंजूषा</b><br />
विद्यार्थ्यांना दररोजच्या आख्यानातील इतिहास विषयावर आधारित प्रश्न विचारले जाणार आहेत. दररोज विचारल्या जाणाऱ्या प्रश्नांमधून योग्य उत्तरे देणाऱ्या विद्यार्थ्यांना पुस्तके भेट दिली जाणार असून विद्यार्थ्यांनी या उपक्रमात सहभाग घ्यावा असे आवाहन करण्यात आले आहे.<br />
<br />
<i>(पहिल्या दिवशीचे काही व्हिडिओ सोबत देत आहोत...)</i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/90ng9NH10fk/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/90ng9NH10fk?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/cLvAwwzmU7g/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/cLvAwwzmU7g?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/WGHpBo02awg/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/WGHpBo02awg?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/bkirHtkUtfk/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/bkirHtkUtfk?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<br />
<br />
<i>(या व्यतिरिक्त पहिल्या दिवशीच्या कीर्तनाचे काही ऑडिओ आणि व्हिडिओ कोकण मीडियाच्या फेसबुक पेजवर ऐकायला/पाहायला मिळतील. त्यासाठी <a href="https://www.facebook.com/kokanmedia/" target="_blank">येथे क्लिक</a> करा.)</i></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-77226893581434362272020-01-08T19:38:00.001+05:302020-01-09T14:08:10.970+05:30नवव्या ‘कीर्तनसंध्या’ महोत्सवाला रत्नागिरीत प्रारंभ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
रत्नागिरी : नवव्या कीर्तनसंध्या महोत्सवाला आज रत्नागिरीत प्रमोद महाजन क्रीडा संकुलात प्रारंभ झाला.<br />
<br />
स्वातंत्र्ययुद्धानंतर भारतीय स्वातंत्र्य टिकविण्यासाठी प्राणपणाने लढणाऱ्या आणि प्रसंगी बलिदान करणाऱ्या योद्ध्यांची कहाणी यावर्षीच्या ‘कीर्तनसंध्या’ महोत्सवात उलगडणार आहे. `योद्धा भारत` हा यावेळच्या कीर्तनांचा आख्यानविषय आहे. प्रसिद्ध राष्ट्रीय कीर्तनकार हभप चारुदत्त आफळे बुवा यांच्या कीर्तनांनी आजपासून येत्या १२ जानेवारीपर्यंत हा महोत्सव रत्नागिरीत पार पडणार आहे.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyReDLqQ5kugXvB43JFQnj10hagIbSXFUOUIf6e5-xQVRhBWitk2O1vUKP4684QTlJCKTa_GA3upwwXDp2c1mvli8qN23afCO8kMIw2vE2toUN9VnFausPpncNtgR2jCdHdbs9iVjjsec/s1600/8col15.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1060" data-original-width="1600" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyReDLqQ5kugXvB43JFQnj10hagIbSXFUOUIf6e5-xQVRhBWitk2O1vUKP4684QTlJCKTa_GA3upwwXDp2c1mvli8qN23afCO8kMIw2vE2toUN9VnFausPpncNtgR2jCdHdbs9iVjjsec/s400/8col15.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;">रत्नागिरीत नवव्या कीर्तनसंध्या महोत्सवाचे उद्घाटन करताना हभप चारुदत्त बुवा आफळे आणि अन्य मान्यवर</span></td></tr>
</tbody></table>
पितांबरी उद्योग समूहाचे प्रदीप प्रभुदेसाई, देसाई उद्योग समूहाचे विजय देसाई, माधव कुलकर्णी, रत्नागिरीच्या गोगटे-जोगळेकर महाविद्यालयाचे माजी प्राचार्य डॉ. सुभाष देव, प्रकाश जोशी आणि हभप चारुदत्तबुवा आफळे यांच्या उपस्थितीत दीपप्रज्वलनाने महोत्सवाचा प्रारंभ झाला. कीर्तनसंध्या परिवाराचे प्रमुख अवधूत जोशी यांनी हभप आफळे बुवा यांचा सत्कार केला. त्यानंतर मान्यवरांचा सत्कार करण्यात आला.<br />
<br />
महोत्सवात आफळेबुवांना हेरंब जोगळेकर (तबला), वरद सोहोनी (ऑर्गन), प्रथमेश तारळकर (पखवाज), राजन किल्लेकर (सिंथेसायझर), उदय गोखले (व्हायोलिन), परेश केळकर (तालवाद्य) आणि अभिजित भट (गायन) हे कलाकार साथसंगत करणार आहेत.<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
कीर्तनसंध्या महोत्सवात इतिहास जागवला जाणार असून विद्यार्थ्यांकरिता आख्यानातील इतिहास विषयावर आधारित प्रश्न विचारले जाणार आहेत. दररोज विचारल्या जाणाऱ्या प्रश्नांमधून योग्य उत्तरे देणाऱ्या विद्यार्थ्यांना पुस्तके भेट दिली जाणार असून विद्यार्थ्यांनी या उपक्रमात सहभाग घ्यावा असे आवाहन करण्यात आले आहे.</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/90ng9NH10fk/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/90ng9NH10fk?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/WGHpBo02awg/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/WGHpBo02awg?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/bkirHtkUtfk/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/bkirHtkUtfk?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/cLvAwwzmU7g/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/cLvAwwzmU7g?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
(या व्यतिरिक्त पहिल्या दिवशीच्या कीर्तनाचे काही ऑडिओ आणि व्हिडिओ कोकण मीडियाच्या फेसबुक पेजवर ऐकायला/पाहायला मिळतील. त्यासाठी <a href="https://www.facebook.com/kokanmedia/" target="_blank">येथे क्लिक</a> करा.)<br />
<br />
<br />
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-3777729714008683402020-01-08T10:47:00.000+05:302020-01-08T10:47:38.146+05:30लांजा नगर पंचायतीतील सहा उमेदवार राष्ट्रवादी काँग्रेसचे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
साप्ताहिक <b>`कोकण मीडिया</b>`च्या 3 जानेवारी 2020 च्या अंकात ९ जानेवारी २०२० रोजी होणार असलेल्या लांजा नगर पंचायत निवडणुकीतील प्रभागनिहाय उमेदवारांची यादी प्रसिद्ध झाली आहे. ती यादी प्रसिद्ध करताना अनवधानाने राष्ट्रवादी काँग्रेसचे घड्याळ या निशाणीवर निवडणूक लढविणारे सहा उमेदवार अपक्ष असल्याचे प्रसिद्ध झाले आहे. ते चुकीचे आहे. राष्ट्रवादी काँग्रेसचे हे उमेदवार असे आहेत -<br />
प्रभाग 3 - मानसी मनोज कोपरे<br />
पान 6 - अनिल सीताराम शिंदे<br />
प्रभाग 10 - दाजी पितांबर गडहिरे<br />
प्रभाग 12 - शमा यासिन थोडगे<br />
प्रभाग 14 - रूपाली मुरलीधर निवळे<br />
प्रभाग 15 - मारुती गोपाळ गुरव<br />
या उमेदवारांच्या नावापुढे कंसात ते अपक्ष असल्याचे प्रसिद्ध झाले आहे. वास्तविक ते राष्ट्रवादी काँग्रेसचे उमेदवार आहेत. चुकीची माहिती प्रसिद्ध झाल्याबद्दल दिलगीर आहोत. कृपया संबंधित उमेदवार आणि मतदारांनी याची नोंद घ्यावी, ही विनंती.<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLtBrZ_YdJ1Hd9vGOzExjC35HHClEPrPBkDGhOdle87azDpBrAmGDa0rbMhaHBe1Edsiz_vNUWO6Gn-jq5LusGAYE51qxChELD5Z44263_8lzPe3wmNJY_QlRg___NFPJB1531SFFWslU/s1600/KMCS.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1225" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLtBrZ_YdJ1Hd9vGOzExjC35HHClEPrPBkDGhOdle87azDpBrAmGDa0rbMhaHBe1Edsiz_vNUWO6Gn-jq5LusGAYE51qxChELD5Z44263_8lzPe3wmNJY_QlRg___NFPJB1531SFFWslU/s640/KMCS.jpg" width="490" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><b>लांजा नगर पंचायत निवडणूक सुधारित यादी</b></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-72515378627780596542019-12-07T15:52:00.003+05:302019-12-07T15:52:51.602+05:30तुरळ येथे १५ डिसेंबरला केबीबीएफची डिस्कनेक्ट टू कनेक्ट ग्लोबल मीट<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरी : केबीबीएफ म्हणजेच कऱ्हाडे ब्राह्मण व्यावसायिक आणि उद्योजक ज्ञातिबांधवांचा मेळावा येत्या १५ डिसेंबर रोजी तुरळ (ता. संगमेश्वर) येथील मामाचे गाव पर्यटक निवासस्थानी होणार आहे. डिस्कनेक्ट टू कनेक्ट अशी या मेळाव्याची संकल्पना आहे.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>कऱ्हाडे ब्राह्मण ज्ञातीमधील व्यवसाय, उद्योग तसेच व्यापार करणाऱ्या अथवा करू इच्छिणाऱ्या बांधवांना एकत्र करणे, त्यांच्यामध्ये वैचारिक तसेच व्यावसायिक देवाणघेवाण करणे आणि त्यातून ज्ञातिबांधवांच्या उद्योग-व्यवसायाला चालना देण्याच्या दृष्टीने कऱ्हाडे ब्राह्मण बेनोव्हेलन्स फाउंडेशन ही संस्था काम करते. रत्नागिरीत या संस्थेचे कार्य गेली तीन वर्षे सुरू असून जिल्ह्यातील व्यावसायिक ज्ञातिबांधवांच्या व्यवसाय-उद्योगाला चालना मिळावी, यासाठी व्यावसायिक मेळावा आयोजित करण्यात आला आहे. संपूर्ण महाराष्ट्रामधील कऱ्हाडे व्यवसायिक ज्ञातिबांधव मेळाव्यासाठी एकत्र येणार असून सर्वांना आपल्या व्यवसायाची माहिती सादर करण्याची संधी मिळणार आहे. संस्थेचे विविध उपक्रम, त्यातून होणारे व्यावसायिक लाभ याची माहितीही यावेळी मिळेल.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>नेहमीच्या व्यवसायापेक्षा व्यावसायिकांनी इतर व्यवसायांकडेही वळावे, या दृष्टिकोनातून डिस्कनेक्ट टू कनेक्ट या संकल्पनेवर यावर्षीचा मेळावा आधारलेला आहे. १५ डिसेंबर रोजी सकाळी ९ ते संध्याकाळी ५ या वेळेत हा मेळावा रस्टिक हॉलिडे (मामाचा गाव, मु. पो. तुरळ, ता. संगमेश्वर, जि. रत्नागिरी) येथे होणार आहे. मेळाव्याचे मुख्य प्रायोजकत्व ठाण्यातील जोशी एन्टरप्रायझेस यांनी स्वीकारले असून पितांबरी प्रॉडक्टस सहप्रायोजक आहेत. पौरोहित्य ते आयटी क्षेत्रापर्यंत आणि घरगुती उद्योगांपासून मोठ्या हॉटेलपर्यंत कोणताही व्यवसाय करणाऱ्या कऱ्हाडे ज्ञातिबांधवांना या ग्लोबल मीटमध्ये सहभागी होता येईल.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>मीटसाठी येऊ इच्छिणाऱ्यांनी येत्या १० डिसेंबरपूर्वी सुहास ठाकूरदेसाई (९८२२२९८०८५९) किंवा प्रशांत पाध्ये (९४२२६३५०८४) यांच्याशी संपर्क साधून नोंदणी करावी, असे आवाहन करण्यात आले आहे.<br />
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-11631725463982144292019-11-30T16:53:00.001+05:302019-11-30T16:53:07.944+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. या व्याकुळ संध्यासमयी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. या व्याकुळ संध्यासमयी<br />
दिवस दहावा (नाटक अकरावे आणि अंतिम) (२९ नोव्हेंबर २०१९)<br />
<br />
............<br />
<br />
५९व्या हौशी मराठी राज्य नाट्य स्पर्धेच्या रत्नागिरीतील प्राथमिक फेरीचा २९ नोव्हेंबर २०१९ रोजी समारोप झाला. त्या दिवशी सादर झालेल्या ‘या व्याकुळ संध्यासमयी’ या नाटकाचा हा परिचय...<br />
...........<br />
<br />
पूर्वायुष्यातील आठवणींनी व्याकुळ झालेला संध्यासमय<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>दिवेलागणीची वेळ, मेघा वेदपाठक - प्रसिद्ध समाजसेविका - हॉलमधल्या आरामखुर्चीत बसली आहे. ‘संसार है इक नदिया’ या गीताचे बोल ऐकू येत आहेत. त्या बोलांबरोबर मेघाचं मन मागे जातं - खूप खूप मागे. विचारात हरवलेल्या स्थितीत ती खिडकीपाशी जाऊन उभी राहते आणि अभावितपणे हाक मारते - श्रीऽऽ!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>श्री!.... श्रीकांत गडकरी....! मेघा वेदपाठकचा पहिला जीवनसाथी. अवघ्या सहा महिन्यांचा संसार, नंतर घटस्फोट! दोघांचे रस्ते वेगवेगळे. मेघा समाजकार्यात रमली, श्री कविता आणि साहित्यात. मेघाचं समाजकार्य ‘एनजीओ’च्या माणसांबरोबर, श्रीची कविता साहित्यरसिकांबरोबर. मेघा काम करत असलेल्या संघटनेशी खूप माणसांचा संबंध. त्यातल्याच वेदपाठक नावाच्या कार्यकर्त्यासोबत तिचं लग्नही होतं. एक मुलगी होते त्यांना - श्वेता तिचं नाव.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>वेदपाठकचा एका अपघातात मृत्यू होतो. मग मायलेकी दोघींचंच कुटुंब. तिकडे श्रीकांतचंही एकट्याचं आयुष्य सुरू आहे. मेघाला खूप उशिरा कळलं - श्रीबरोबर राहणारा त्याचा मुलगा शेखर हा दत्तकपुत्र असल्याचं. मधल्या काळात बरीच वर्षं संपर्कच नाही ना! कसा होणार? एकमेकांचा सहवासच नको झालेला!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>मेघा आणि श्री.....! श्रीच्या कवितेनं त्यांना एकत्र आणलं. मग भेटीगाठी. प्रेमाचे धागे जुळतात. रोज सायंकाळी भेटण्याचं संकेतस्थळ पक्कं होतं. तिच्या भेटीसाठी आतुरलेला श्री संकेतस्थळी जाऊन बसतो. तिची वाट पाहत. तिचं उशिरानं येणं. संघटनेचं काम आटोपून येतं असते ती; पण त्या प्रतीक्षेतही श्रीला एक अनामिक आनंद मिळत असतो. अधूनमधून फिरायलाही जातात ती. पाण्यात पाय सोडून श्री बसलाय, ती मोकळ्या हवेत, गिरक्या घेत निसर्गाचा सहवास अनुभवतेय.....! छान चाललेलं असतं सगळं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पण तिला होणारा उशीर ठरलेलाच. रोजचाच. इतका की ‘वाट बघून भेटण्याची हुरहुर संपली की ती येणार’ असं श्रीला वाटू लागतं. लग्नाआधीचेच हे दिवस. त्याला असं वाटतं, ही भविष्यातल्या घटनांची चाहूल तर नव्हे? एकदा तर ती बोलून जाते - आपले रस्ते वेगळे, आपण लग्नाच्या बंधनात न अडकणं बरं!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>तरीही होतं. अगदी थोड्या दिवसांतच मागचा अंक नव्याने सुरू होतो. त्यानं सायंकाळी फिरायला जाण्याचं ठरवावं, तिनं उशिरा यावं. त्यानं मित्रमंडळींसोबत पिकनिकला जायचं नक्की करावं, तिनं संघटनेच्या सभेचं कारण पुढे करत नकार द्यावा. रोज रोज संध्याकाळी फिरण्यात, आइस्क्रीम खाण्यात तिला रस नाही. अन् इतरांची घरं सावरताना आपला संसार मोडतोय याची श्रीला चिंता वाटतेय. त्याची कविता निखळ आनंद देणारी, तिची समाजसेवा मनाला समाधान देणारी, निःस्वार्थ; पण समाधान देणाऱ्या निःस्वार्थ समाजसेवेचाही एक कैफ असतो, एक धुंदी असते. त्यात मेघा हरवलीय. त्यातच संघटनेच्या कामानिमित्त वरचेवर घरी येणारा वेदपाठक.... त्याचं तर नाव नको श्रीला. शेवटी व्हायचं तेच...... घटस्फोट!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पंचवीस वर्षांपूर्वीचा तो पट मेघा आणि श्री या दोघांच्याही डोळ्यांपुढून वरचेवर सरकत असतो. अनेकवार येणाऱ्या ‘फ्लॅशबॅक’मधून. श्रीचा मुलगा शेखर नि मेघाची मुलगी श्वेता एकाच बँकेत नोकरीला. त्यांचे प्रेमसंबंध जुळतात. त्यांना एकमेकाच्या घरची परिस्थिती - म्हणजे त्या दोघांच्या अलग होण्यापुरतीच - ठाऊक होते. त्यांच्या प्रेमसंबंधाची माहिती मेघा नि श्रीला होत जाते. त्यांची संमतीही असते; पण मेघा नि श्री इतक्या वर्षांनी पुन्हा जवळ येत आहेत हेदेखील त्या मुलांना जाणवतं. आपलं नातं काय हा प्रश्न त्यांच्यासमोर आता उभा राहतो. इतकी वर्षं परस्परांमधून दूर राहिलेली ती दोघं - एकत्र आली पाहिजेत असं दोघांनाही मनोमन वाटत असतं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>शेखर हा श्रीचा दत्तकपुत्र. तो सात वर्षांचा असताना त्याच्या आजारी आईला श्रीनं आधार दिला. दोन वर्षांनी ती जग सोडून गेली. श्रीनं शेखरला दत्तक घेतलं होतं. संसार न थाटता सच्चेपणे राहून आपल्याला आधार देणाऱ्या श्रीबद्दल शेखरच्या मनात असणारा नितांत आदर नि सुस्वरूप श्वेताचं ताजं टवटवीत प्रेम यांच्या चिमटीत सापडलेला शेखर श्वेतापासून दूर जाण्याचा निर्णय घेतो. विचारान्ती श्वेताही तसाच निर्णय घेते. घरी आलेल्या श्रीचं स्वागत करून आपला निर्णय त्यांना सांगते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>श्री आणि मेघानं समजावल्यावर शेखर नि श्वेता यांची नव्या जीवनातलं पहिलं पाऊल टाकण्याची तयारी होते. मेघाच्या आरामखुर्चीमागे तिचे हात हातात घेऊन उभा राहिलेला श्रीकांत - नव्हे, त्याचा आभासच तो...!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>मेघा ‘फ्लॅशबॅक’मधून बाहेर येते. पडदा पडतो.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>आभार सांस्कृतिक कला आणि क्रीडा मंडळातर्फे सादर करण्यात आलेल्या ‘या व्याकुळ संध्यासमयी’ या नाटकाचं हे कथानक. मनोहर सुर्वे यांनी त्याचं लेखन आणि दिग्दर्शन केलं होतं. या नाटकाबरोबरच एकोणसाठाव्या महाराष्ट्र राज्य हौशी मराठी नाट्य स्पर्धेच्या रत्नागिरीतील प्राथमिक फेरीचा समारोप झाला.<br />
<br />
- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर<br />
(९९६०२४५६०१)<br />
(सौजन्य : आकाशवाणी रत्नागिरी)<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-91110205773054186412019-11-29T15:55:00.002+05:302019-11-29T15:55:38.351+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. धुआँ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. धुआँ</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस नववा (नाटक दहावे) (२८ नोव्हेंबर २०१९)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">............<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">`</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सभ्य</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">`
</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जगाच्या जखडणाऱ्या सीमारेषा प्रभावी रीतीनं दाखवणारं नाटक</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९व्या महाराष्ट्र राज्य हौशी मराठी नाट्य स्पर्धेच्या रत्नागिरीतील
प्राथमिक फेरीतील दहावे नाटक २८ नोव्हेंबर २०१९ रोजी सादर करण्यात आले. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">धुआँ</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नावाचे हे नाटक गणेशगुळे
इथल्या </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अजिंक्यतारा थिएटर्स</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ने सादर केले होते. त्याचा हा परिचय...</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">...............</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मुंबापुरीतल्या एका लहानशा रस्त्याचा पदपथ. रस्त्याशेजारच्या
मोठ्या रुग्णालयाच्या तळाशी उभी राहिलेली </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मुंबई स्टाइल</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ची घरं. कोपऱ्यावर
सार्वजनिक स्वच्छतागृहाचं </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संकुल.</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">या संकुलाबाहेरच्या बाकड्यावर रघू नावाच्या एका फटीचर माणसाचं
वास्तव्य. बाजूचं घर नीटनेटकं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यात राहते सुमन
- शरीरविक्रय करून पोट भरणारी स्त्री. अलीकडेच मुंबईत येऊन सायकलवरून चहा-विडी-सिगारेट
विकणारा मनोहर या स्वच्छतागृहासमोरची थोडीशी मोकळी जागा पाहून तिथं आपलं सायकलवरचं
स्टॉल थाटतो. सुरुवातीला गस्तीवरचे पोलीस त्याला दमदाटी करतात. त्यांना चहा देऊन हळूहळू
नवखा मनोहर हप्ताही द्यायला सरावतो.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एके दिवशी एक वेडी रस्त्यापलीकडच्या कचरा कुंडीत वाकून काहीतरी
शोधू लागते. सापडलं! कुंडीत पडलेलं एक नवजात अर्भक ती बाहेर काढते. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मेरी बच्ची! मेरी बच्ची!!</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणत त्या बाळाला पोटाशी धरते. इतका वेळ शांत बसलेला रघू एकदम उठून ते मूल हिसकावून
घेऊ लागतो. झटापट होते. मनोहर-सुमन मध्ये पडतात</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण रघू बाळ घेऊन निसटतो. वेडी निघून जाते.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस जात असतात. शरीरविक्रय करणारी असली</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तरी सुमन नावाप्रमाणेच मनाने चांगली आहे. सच्च्या दिलाची आहे.
मनोहरचा शांत स्वभाव</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मार्यादशील वागणं तिला
आवडतं. तसं ती त्याला एकदा सांगतेदेखील. मनोहर माळकरी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सायकलच्या बास्केटवर विठोबाचं चित्र लावलेलं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कपाळावर टिळा. वर्तणूक स्वच्छ. बोलणं आर्जवी. सुमनच्या हातात
चहाचा कप देताना होणारा तिचा निसटता स्पर्शही टाळणारा माणूस. घरी त्याची आजारी पत्नी.
किती वर्षं अंथरुणाला खिळलेली. रोज सकाळी सायकल घेऊन यायचं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चहा सिगारेटी विकायच्या.. सायंकाळी उशिरा घरी जाऊन बायकोची शुश्रुषा
करायची. असं बरीच वर्षं चाललं.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">इकडे पळवून नेलेल्या मुलीला रघू लहानाचं मोठं करतो नि तिला भीक
मागायला शिकवतो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणखी पैसे गोळा कर</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणून त्या सहा-सात वर्षांच्या मुलीला मारझोड करतो. हे बघून
संतापलेली सुमन त्या मुलीला आपल्याकडे ठेवण्याचं ठरवते. तिला मायेनं जवळ घेते. ती मुलगी-काजल-सुखावते.
</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दरम्यान</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मनोहरच्या आजारी पत्नीचा
ग्रंथ आटोपतो. तिचं दिवसकार्य झाल्यावर मनोहर पुन्हा सायकल घेऊन येतो. सुमन त्याची
विचारपूस करते. आपली कर्मकहाणीही त्याला सांगते. अल्लड वयात एक मुलगा आवडायचा तिला.
आईवेगळी पोर. बाप म्हणवणाऱ्या एकानं तिला वाढवलेलं. मोठी होता-होताच पैसे घेऊन कुणाशी
तरी लग्न करून देतो. नवरा चार दिवस संसार करतो. संसार कसला</span><span style="mso-bidi-language: MR;">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हनिमूनही नव्हे-निव्वळ उपभोग. मग तिला गुंगीचं औषध देऊन चार
दिवस बेशुद्धीत ठेवतो. शुद्धीवर आल्यावर तिला समजतं-आपलं गर्भाशय काढून टाकलंय. मग
काय</span><span style="mso-bidi-language: MR;">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एकामागोमाग रोज येणारे
लांडगे...!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काजलला सांभाळायचं ठरवणंही सोपं नसतं. फार मोठा सौदा करावा लागतो.
सुमनच्या शरीराकडे लाळ घोटत पाहणाऱ्या रघूला पाहिजे ते देण्याचा नि वर पैसेही हप्ता
म्हणून देण्याचा! पण काजलचं आपल्यासारखं व्हायला नको. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिला तू घेऊन जा</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं सुमन मनोहरला विनवते... आपल्यासारख्या बाईकडे तिला ठेवलं तर तिला तिच्या पायावर
उभं करता येणार नाही. उद्या तिचा अज्ञात बाप</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भाऊच गिऱ्हाईक म्हणून तिच्यासमोर उभा राहिला तर</span><span style="mso-bidi-language: MR;">? ‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तू तिला ने-तिला शिकव</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिचा बाप हो!</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">खूप विचार करून मनोहर सुमनच्या घराची पायरी चढतो. खरं तर सुमनला
त्यानं आपलाही स्वीकार करावा असं वाटत असतं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण मनोहरला ते अवघड वाटतं. काजलला मात्र तो घेऊन जातो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्या दिवसापासून सुमनचं वागणं बदलतं. ती नखरेलपणाला सोडचिठ्ठी
देते. तोंड आणि ओठ रंगवून गजरा माळून खोलीबाहेरच्या बाकड्यावर पाय पसरून बसणारी सुमन</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कुलीन स्त्रीसारखी साधी साडी नेसून</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वेणीफणी करून वावरू लागते.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एकदा काजलला भेटायला सुमन नवा फ्रॉक घेऊन जाते. काजल खूश होते.
इतक्यात मनोहर येतो. रात्रीची वेळ. त्याला हे आवडत नाही. बाहेरून लोकांचं </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्पेशल</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बोलणं ऐकू येतं. सुमन
जाते. लोकांच्या असल्या बोलण्याला तोंड देण्याची मनोहरची तयारी होत नाही. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काही दिवस जातात. रघू पैशाच्या लोभाने नेहमीच सोबत करायला सुमनसाठी
एका उतारवयातल्या माणसाचं </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्थळ</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणतो. तो श्रीमंत वृद्ध मोटार घेऊन येण्याची वेळ जवळ येऊन ठेपते.
पूर्वीसारखा साजशृंगार करून तयार झालेली सुमन सायकलजवळ उभ्या असलेल्या मनोहरचा निरोप
घेते. अजूनही तो आपल्याला स्वीकारेल अशा आशेनं ...!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण सुमनचं जग आणि आणि आपलं जग यातली सीमारेषा मनोहरला जखडून
ठेवते. ... पुन्हा कधीच ती त्याला भेटणार नसते...!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">धुआँ</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ ...! </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">क्षणभरातच विरून जाणारा धूर</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण तेवढ्यात बरंच काही बदलूनही जातो तो. गणेशगुळे इथल्या </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अजिंक्यतारा थिएटर्स</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नं हे नाटक प्रभावी रीतीने सादर केलं. मनोहरची भूमिका आणि दिग्दर्शन होतं दशरथ
रांगणकरांचं. सर्वच कलावंतांची कामं जिथल्या तिथं. मुंबईच्या झोपडपट्टीतल्या गुन्हेगारी
प्रवृत्तीच्या रघूचं पात्र अजय अनंत पानगले यांनी हुबेहूब साकारलंय नि मध्यवर्ती सुमनची
भूमिका पूजा जोशी या कलावतीनं दाद द्यायलाच पाहिजे अशी कमालीच्या ताकदीनं रंगवलीय.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">- </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजेंद्रप्रसाद मसुरकर</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">९९६०२४५६०१)</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सौजन्य : आकाशवाणी
रत्नागिरी)</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-51173448349564188442019-11-28T15:44:00.002+05:302019-11-28T15:44:10.418+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. अवघड जागेचं दुखणं<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. अवघड जागेचं दुखणं
</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस आठवा (नाटक नववे) (२७ नोव्हेंबर २०१९)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">............<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">व्यवस्थेचे तीन तेरा वाजविणाऱ्या परिस्थितीचं रंगमंचीय दर्शन</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>एका जुनाट खोलीत
मायलेकी बोलत बसल्यात. वेळ रात्र सुरू झाल्याची. एक प्रौढ मनुष्य आत येतो. बाई मुलगीला
बाहेर पिटाळते. त्या दोघांचं काही बोलणं होतं. तेवढ्यात आणखी एक मनुष्य येतो. फरची
टोपी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जाकिट</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">छत्री. मोठा रगेल नि रंगेल दिसतो हा! होय. सावकार आहे तो. तो
आत येताच मुलीला एकटीला सोडून ती बाई नि पुरुष निघून जातात. सावकाश दरवाजा आतून लावून
घेतो. जेमतेम चौदा-पंधरा वर्षांच्या त्या मुलीला आतल्या खोलीत नेतो आणि मग...!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अवघड जागेचं दुखणं.</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रत्नागिरी तालुक्यातलं बसणी पंचक्रोशी ग्रंथालय आणि मराठी रंगभूमी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रत्नागिरी या दोन संस्थांनी नाट्यस्पर्धेत सादर केलेलं एक विचारप्रवर्तक
नाटक. वेगवेगळ्या प्रसंगांत सगळी मिळून वीसेक पात्रं रंगमंचावर आणणाऱ्या या प्रयोगात
दुर्गम आदिवासी पाड्यांमधलं सामाजिक जीवन उभं केलंय. विशेषतः महिलांवरच्या अत्याचारांच्या
संदर्भात. याचं लेखन केलंय हृषीकेश कोळी यांनी आणि दिग्दर्शन ओंकार पाटील यांनी. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>सबनीस बाई म्हणून
पाड्यात ओळखल्या जाणाऱ्या एका तरुण समाजसेविकेनं पाड्यातल्या महिलांचं जीवन सुधारण्याचा
निश्चय केलाय. ती रात्रीचे साक्षरता वर्ग चालवते. कंदिलाच्या उजेडात स्त्रिया मुळाक्षरं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जोडाक्षरं नि शब्दरचना शिकतात. बाहेरच्या जगाबद्दल खूप काही
ठाऊक होतं त्यांना. आदिवासी असल्या तरी माणसंच ना त्या! त्यांना मेंदू आहेत</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विचारक्षमता आहे. पार्वती नावाची महिला तर जरा जास्तच विचारक्षम
दिसते. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सबनीस बाई! देश स्वतंत्र
झाला हे आता कळलं आम्हाला तुमच्याकडून. स्वातंत्र्य-बितंत्र्य शहरातल्या लोकांसाठी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं म्हणून पाड्यातल्या एकूणच समाजजीवनाचं नेमकं वर्णन करते
ती!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>इथं भरपूर दाट झाडी
आहे. झुळझुळ वाहणारं पाणी आहे. आदिवासी कसं मुक्त जीवन जगताहेत अशी समजूत झाली शहरातल्या
सिमेंटच्या खुराड्यांत अडकून पडलेल्यांची. या आदिवासींना आरोग्य सुविधा</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिक्षण मिळालं पाहिजे हे नियोजनकारांचं स्वप्न असतं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण त्या पलीकडच्या आयुष्याची कल्पनाही मध्यमवर्गीय</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्वतःला नागरी सुसंस्कृत समजणाऱ्या समाजाला येणं कठीण. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पाड्यात सावकाराचं
राज्य. सावकार आणि त्याचा तो सुरुवातीला येऊन गेलेला हस्तक - पाठीवर कुबड आणि लंगडा
पाय असलेल्या त्या हस्तकाचं नाव बाविस्कर. दोनच कर्मचारी असलेल्या गावातल्या चौकीतल्या
पोलिसांना चणे खायला घालून हा बाविस्कर त्यांना टाचेखाली ठेवतो. त्याचं आगमन झालं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">की साहेबाच्या खुर्चीत बसण्याचा मान त्याचा. पोलीस चौकीतल्या
रेकॉर्ड रूममधली हवी ती फाइल शोधून एखादा कागद काढून फाडायला लावण्याएवढा त्याचा धाक.
या सगळ्यात निर्ढावून गेलेला सोनावणे हा पोलीस सावकाराच्या विरोधात सबनीस बाई देत असलेली
तक्रार नोंदवण्यास टाळाटाळ करतो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रामाणिक सेवे</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चं </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बक्षीस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणून या दूरच्या अडचणीच्या पाड्यात बदली झालेला हवालदार महाडिक
यालाही या परिस्थितीची लागण होणं सुरू झालंय</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण त्याच्यातला माणूस अद्याप जिवंत आहे</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संवेदनशीलता अगदीच झोपी गेली नाही</span><span style="mso-bidi-language: MR;">;
</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण ही परिस्थिती बदलणार नाही हे उमजल्यानं आत्मविश्वास मात्र नाहीसा झालाय. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आपले डोळे कायमचे बंद करू द्यायचे नसतील</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर तात्पुरते मिटावे लागतात</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हा धडा तो शिकलाय. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>अशा वातावरणात पार्वतीला
दिवस गेलेत. तिला मुलगा होणार या कल्पनेने तिचा नवरा किसन खूश आहे. तिचे लाड पुरवत
आहे. मुलाचं नाव विजय ठेवायचं असं म्हणतोय. अन् </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मुलगी झाली तर नाव विजया ठेवायचं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,’
</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं पार्वतीनं सांगताच खवळून उठतोय. मुलीचा जन्म नको. मुलीला जन्म देणाऱ्या बाईला
डाकीण ठरवून तिचा छळ केला जातो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अशा संस्कृतीत पुरता
रुळून गेलाय हा किसन. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>एक दिवस आपला गर्भ
लाथ मारून पाडायला आलेल्या नवऱ्याच्या डोक्यात धोंडा घालून पार्वती पोलीस चौकीत येते.
तिथं एकटाच असलेला महाडिक भांबावून जातो. पार्वती तिथंच बाळाला जन्म देते. ते बाळ मुलगी
असतं. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>आई होण्याची इच्छा
पूर्ण झालीय. यापूर्वी तिला मुलगीच होणार या समजुतीनं गर्भातच तिचं बाळ दोन-तीनदा मारलं
गेलंय इतक्यात किसन येतो. पार्वतीनं अंधारात दगड घातला तो किसनच्या बापाच्या डोक्यात.
किसन आणखीच खवळलाय. परिस्थिती चिघळत जाते. पार्वतीला डाकीण ठरवलं जाणार हे स्पष्ट दिसतं.
पुढे काय होणार याचा अंदाज आलेली पार्वती काळजावर दगड ठेवून आपल्या मुलीचा श्वास गुपचूप</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कोणाला नकळत कायमचा बंद करते आणि </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">डाकीण</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">होण्याच्या भवितव्यासाठी
तयार होते. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>एव्हाना पोलीस चौकीत
आलेली सबनीस बाई त्या नवजात मुलीला स्वतःसोबत न्यायला तयार होते</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तुम्हाला गावाच्या
वेशीबाहेर तरी जाता आलं पाहिजे ना</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं म्हणून महाडिक
वास्तवाची जाणीव करून देतो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">इतक्यात गलका होतो. बाविस्कर गावकऱ्यांना घेऊन येतो. दोन पोलिसांना
जुमानतो कोण</span><span style="mso-bidi-language: MR;">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सोनावणेला ढकलून</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">महाडिकलाच लॉकअपमध्ये बंद करून ते सगळे मुलीचं कलेवर पोत्यात
टाकून पार्वतीला घेऊन जातात. चणे खाऊन लाचार झालेल्या सोनावणेचे डोळे उघडतात</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण उशीर झालेला असतो!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">- </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजेंद्रप्रसाद मसुरकर</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">९९६०२४५६०१)</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सौजन्य : आकाशवाणी
रत्नागिरी)</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-34595531299728104942019-11-27T17:30:00.002+05:302019-11-27T17:32:35.858+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. ‘रेस्ट हाउस’<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रेस्ट हाउस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस सातवा (२६ नोव्हेंबर २०१९)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
............</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p> </o:p></span>न विझणाऱ्या सूडाग्नीचे रहस्यमय नाटक</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९व्या महाराष्ट्र राज्य हौशी मराठी नाट्य स्पर्धेच्या रत्नागिरीतील
प्राथमिक फेरीतील आठवे नाटक २६ नोव्हेंबर २०१९ रोजी सादर करण्यात आले. </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रेस्ट हाउस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नावाचे हे नाटक नाणीज
येथील महाकाली रंगविहार या संस्थेने सादर केले होते. त्याचा हा परिचय...</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">..........</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>नाणीजच्या महाकाली
रंगविहार या संस्थेनं रंगमंचावर आणलेलं </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रेस्ट हाउस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे नाटक रमेश कीर यांनी
लिहिलं होतं आणि दीपक कीर यांनी दिग्दर्शित केलं होतं. या नाटकात शेवटी पाच मिनिटं
प्रवेशणाऱ्या माळ्यासह पाच पात्रं होती. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पडदा उघडतो तेव्हा
प्रेक्षकांना दर्शन घडतं एका घराच्या दर्शनी भागाचं आणि त्यापुढील अंगणाचं. ते घर म्हणजे
जवळजवळ सदैव बंद असणारं एक </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रेस्ट हाउस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आहे. त्याच्या आवाराभोवती नेटकं लाकडी पट्ट्यांचं कुंपण</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्याच्या मध्यभागी लाकडाचंच फाटक</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कडेला फुलझाडं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">फाटकाबाहेरच्या रस्त्यापलीकडे
दूरवर दिसतं एक रान आणि त्यातल्या गर्द झाडीतून मान उंचावून उभा राहणारा डोंगराचा एक
उंच सुळका. रात्रीची वेळ</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मंद प्रकाश</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बराच वेळ कुणीच दिसत नाही. रातकिड्यांची किरकिर</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अधून कुत्र्यांचं भुंकणं-रडणं आणि जवळपास कुठे तरी असलेल्या
डांबरी सडकेवरून ये-जा करणाऱ्या वाहनांचे अंधारी शांतता चिरत जाणारे आवाज. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>बहुधा तिथं कुणाची
फारशी ये-जा नसावी असं दिसतंय या वातावरणावरून. पाच-सात मिनिटं अशीच गेल्यावर कुठूनसं
एक जोडपं येतं. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>प्रौढत्वाकडे निघालेल्या
त्या जोडप्याची गाडी बंद पडलीय नि रात्रीचा मुक्काम या रेस्ट हाउसमध्ये करावा या विचारानं
ते फाटक उघडून आत आलं. या त्यातल्या पुरुषानं बऱ्याच हाका मारल्यावर रेस्ट हाउसच्या
दरवाजाचा भयानक कर्रऽऽ आवाज करत तो उघडून एक टक्कल पडलेला</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वाकलेला म्हातारा बाहेर येतो. त्याचं नाव रामू. चौकीदार दिसतोय.
जोडप्याशी ओळख होते. अभिजित आणि उर्मिला. रामू त्यांचं स्वागत करतो. त्यांना अंगणात
खुर्च्या मांडून देतो आणि त्यांच्यासाठी सुग्रास भोजनाचीही व्यवस्था करतो. अभीला तर
खूपच आवडतो हा पाहुणचार</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि उर्मीही रोजच्यापेक्षा
चार घास जास्त जेवते. थोडं सांबार शिल्लक असतं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते सकाळला होईल</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं अभीने म्हणताच रामू चमत्कारिक स्वरात </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सकाळी</span><span style="mso-bidi-language: MR;">?’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असं उद्गारतो.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>तिथून सुरू होतं
एक रहस्यमय कथानक. त्या दोघांना अंगणात सोडून रामू जवळपास जातो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गप्पा मारता मारता अभिदेखील एकटाच बंगल्याच्या आवारात फेरफटका
मारण्यास जातो. उर्मी एकटीच उरते अंगणात. एवढ्यात फाटकाबाहेरच्या वाटेवर धूर येऊ लागतो.
त्यापाठोपाठ हळूहळू पुढे सरकत येते एक बाई. पिवळंजर्द नऊवारी लुगडं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">केस मोकळे सोडलेले. फाटकातून आत येते. उर्मीच्या मागे बाजूला
थोडीशी रेंगाळते आणि सावकाशी चालत रेस्ट हाउसच्या उघड्या दारातून आत शिरते. उर्मीला
अस्वस्थ वाटतं. कित्येक क्षण ती घुसमटते</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिला ओरडताही येत नाही. भयंकर घाबरते ती. इतक्यात अभी येतो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिची अवस्था पाहून तिला आत नेऊन सोडतो आणि पुन्हा बाहेर येतो.
थोड्याच वेळात ऐकू येते एक किंकाळी!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>मध्यंतरानंतर पडदा
उघडतो तेव्हा अवस्थ अभी त्या गूढ म्हाताऱ्याला या सगळ्याबद्दल विचारत असतो. खोदूनखोदून
विचारल्यावर रामू बऱ्याच वर्षांपूर्वीची एक हकीकत सांगतो. त्याची चारचौघींत उठून दिसणारी
पत्नी याच रेस्ट हाउसमध्ये गावातल्या एका चांडाळचौकडीच्या वासनेची शिकार बनलेली असते.
त्या दूरवर दिसणाऱ्या सुळक्यावरून झोकून देऊन तिनं स्वतःचं जीवन संपवलेलं असतं. अंगावर
काटा आणणारी ही कहाणी ऐकवून रामू पडवीत झोपतो. अभी आत न जाता अंगणातल्या खुर्चीतच ताणून
देतो. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>थोड्याच वेळात पुन्हा
</span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">येते मघासारखीच</span><span style="mso-bidi-language: MR;">,
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">धुराच्या लोटा मागोमाग. सावकाश पावलं टाकत अभीच्या मागे येऊन उभी राहते. तिच्या
सुस्वरूप चेहऱ्यावर हळूहळू कठोर भाव उमटू लागतात. आपल्या सुकुमार हातांची नाजूक बोटं
ती अभीच्या गळ्याभोवती आवळते. तिचा चेहरा भयानक बनतो. अभी धडपडतो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तडफडतो आणि शांत होतो. पिवळंधम्मक लुगडं नेसण्यानं नववधूसारखी
दिसणारी ती स्त्री आता कमालीची क्रूर भासत असते. भेसूर विकट हास्य करते आणि निघून जाते.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पहाटेच रामू ओरडतो
नि धडपडत उठतो. उर्मी बाहेर येते. नवरा निजलेला. रामू तिचा निरोप घेऊन जातो. उर्मी
आत जाते उजाडते.....! सूर्य बऱ्यापैकी वर आला असावा. माळी येतो. अंगणात निजलेल्या अभीला
उठवू लागतो. अभीचा हात खाली येतो. निपचित. माळी समजतो. कुणी आहे का म्हणून हाका मारतो</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर उर्मी बाहेर येते. काय घडलंय</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे समजताच हंबरडा फोडते</span><span style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विलाप करते. </span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>माळी सांगतो - गावातल्या
नराधमांनी त्या स्त्रीवर अत्याचार केल्यावर त्या जोडप्यानं त्या सुळक्यावरून उड्या
टाकून जीवन संपवलं. रोज ती दोघं इथं येतात. एकेक करून त्यांनी त्या नराधमांना नाहीसं
केलं</span><span style="mso-bidi-language: MR;">; </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण तरीही त्यांचा सूडाग्नी
शांत झाला नाही. इथं येणाऱ्या जोडप्यांपैकी पुरुषांना ते ठार करतात. हे </span><span style="mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रेस्ट हाउस</span><span style="mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शापित आहे...!</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">- </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजेंद्रप्रसाद मसुरकर</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">९९६०२४५६०१)</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-language: MR;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सौजन्य : आकाशवाणी
रत्नागिरी)</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><br /></span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-70306915966026349372019-11-24T21:42:00.000+05:302019-11-24T21:42:08.464+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. ‘एक्स्पायरी डेट’<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. ‘एक्स्पायरी डेट’<br />
दिवस सहावा (२३ नोव्हेंबर २०१९)<br />
<br />
............<br />
<br />
आपुली ‘एक्स्पायरी’ पाहिली म्यां डोळा!<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>अमेरिकेच्या एका प्रवासवर्णनात ‘पुलं’नी कोणा सहस्रबुद्धे नावाच्या मराठी कुटुंबाच्या अमेरिकेतल्या वास्तुशांतीचा प्रसंग वर्णन केलाय. सगळा कार्यक्रम आनंदात चाललेला असताना कुणाचा तरी फोन येतो. सौ. सहस्रबुद्धे फोन घेतात. पलीकडचा माणूस सांगत असतो, ‘तुम्ही नवं घर घेतलंय. आता तुमच्या थडग्याची जागाही बुक करून टाका.’ बाई गोऱ्या-मोऱ्या...!<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>‘एक्स्पायरी डेट’ या नाटकात असंच काहीसं पाहायला मिळतं; पण थडगंबिडगं म्हटलं म्हणून एकदम गंभीर व्हायचं कारण नाही. थडगं बुक करण्याच्याही पुढचं पाऊल टाकलेली खूप माणसं भेटतात या नाटकात. प्रथम ती आपल्या समोर येतात तीच मुळी कुणाची तरी ‘डेथ’ ‘सेलिब्रेट’ करण्यासाठी. मस्त ‘डीजे’च्या तालावर बेभान होऊन नाचत असतात १५-२० तरुण. एका इमारतीपाशी आल्यावर हाका मारून-मारून नानांना बोलावतात. नानाही येऊन नाचू लागतात.<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>नाना – आपलं वय वीस मानणारे सत्तरीतले गृहस्थ. पत्नी प्रभा आणि ते दोघंच राहतात. मुलगा अजय अमेरिकेत. तो दररोज मोजून पाच मिनिटं फोनवर बोलतो आई-वडिलांशी. चार-चार वर्षं भारतात आला नाही म्हणून काय झालं? रोज व्हिडिओ कॉल करतो ना तो! कम्प्युटरच्या पडद्यावर आई-वडिलांना त्याचा नि आई-वडिलांचे त्याला चेहरे तर दिसतात! आणि त्याला वेळ तरी कुठं आहे भारतात यायला? जाम बिझी?<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>हल्ली जिकडे-तिकडे अशी बिझी माणसं दिसतातच. अमेरिकेत राहायला गेलेली पुष्कळ. शिवाय काळ बदललाय नाही का? काळ बदलला की माणसं बदलतात, माणसं बदलली की पद्धती बदलतात. म्हणून तर ‘मृत्यूचं सेलिब्रेशन’ करायला निघाले. त्याची सुरुवात तारीख निश्चितीनं. ही अफलातून आयडिया कुणाच्या डोक्यातून निघाली कुणास ठाऊक; पण मनुष्यजीवनाची अशी ‘एक्स्पायरी डेट’ ठरविणाऱ्या डॉक्टरची प्रॅक्टिस मात्र तुफान चालते. आतापर्यंत साडेतीन लाख माणसांची ‘एक्स्पायरी डेट’ अचूक काढून दिल्याचा दावा ठोकतो तो! साधे पेशंट तो बघतच नाही आताशा...! आणि त्याला दुसरं कसलं निदानही करता येईनासं झालंय.<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>परवा वय विसरून नाना त्या ‘डेथ सेलिब्रेशन’च्या मिरवणुकीत ‘डीजे’च्या तालावर नाचता नाचता घेरी येऊन पडले ना, तेव्हा या डॉक्टर महाशयांची त्रेधा उडाली; पण ‘एक्स्पायरी डेट’ ठरविण्यातली त्यांची ‘स्पेशालिटी’ बघून अजयने अमेरिकेतून त्यांच्या खात्यावर ५० हजार रुपये जमा करून नानांची ‘डेट’ ठरविण्यासाठी त्यांना पाठवलं.<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>नाना तसे जुन्या मताचे. प्रभा नानींनाही ही कल्पना आवडली, पटली; पण नानांना नाही; पण करतात काय? नाईलाजानं बसले डॉक्टरच्या पुढ्यात. डॉक्टरांनी भराभर आपली उपकरणं टेबलावर मांडली. पाच मिनिटांत संगणकातून नानांची ‘एक्स्पायरी डेट’ काढून दिली. झालं. पुढची सूत्रं भराभर हलू लागली. चौथ्या मजल्यावर राहणाऱ्या उत्साही राजूनं नानांच्या एक्स्पायरी सेलिब्रेशनची व्यवस्था करण्यात विशेष पुढाकार घेतला. देहावसानाची तारीख-वार लिहिलेली आकर्षक निमंत्रणपत्रिका छापून आणली. एका मल्टिनॅशनल क्राइंग कंपनीचे मॅनेजर येऊन भेटले. मनुश्य मेल्यावर नुसतंच रडण्याचं ‘ऑर्डिनरी’ आणि रडारडीपासून पिंडाला कावळा शिवण्यापर्यंतच्या सर्व टप्प्यांवर ‘सर्व्हिस प्रोव्हाइड’ करण्याचं ‘स्पेशल’ पॅकेज समजावून सांगितलं. मध्यमवर्गीयांना परवडणारं पॅकेज आहे का, विचारलं तर मॅनेजर युरोपियन स्टाइलच्या मराठीत म्हणतो कसा – मध्यमवर्गीय तसाही रोज मरतच असतो!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span><br />
<span style="white-space: pre;"> </span>मग रडारड करण्याची रंगीत तालीम. ऑर्केस्ट्रातल्या गायकांना नि वादकांना तो मास्टर हातवारे करून मार्गदर्शन करतो ना, अगदी तश्शी! मॅनेजरनं नानांच्या मरण्यासाठी ‘कम्फर्ट झोन’ची पाहणी करून त्यांची आवडती आरामखुर्ची नक्की केली. एवढ्यात पाठीवर भली मोठी सॅक अडकवलेला अजय अमेरिकेतून येऊन थडकला. नानांसकट खुर्ची वर उचलून अलगद एक्स्पायर करण्याचा थोडा सराव करून झाला. मग मॅनेजरनं नाना-नानींना प्रायव्हसी मिळावी, यासाठी पाच मिनिटं सर्वांना बाहेर पिटाळलं.<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पाचव्या मिनिटाला अजय आला, दोन मिनिटं, मग दीड मिनिट, अर्धं मिनिट, असं काउंटडाउन सुरू झालं. ‘झीरो’ला नाना आरामखुर्चीत निपचित. ऑर्केस्ट्रानं गळे काढले. प्रचंड रडारड. अजयनं शेवटची काही सेकंद असताना सेल्फीसुद्धा काढला होता. तो आईचं सांत्वन करू लागला, ‘कमॉन आई, तुझा नवरा मेलाय...!’ पुन्हा रडारड!<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>इतक्यात नाना जागे होतात. एकदम ओरडतात. नाना जिवंत आहेत हे पाहून सगळ्यांची पळापळ. नाना-नानी, अजय तिघेच उरतात. अजय प्रचंड अपसेट. ‘तुम्ही मेला होतात ना? परत मेलात तर सुट्टी काढून येता येणार नाही मला!’<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>चिडलेले नाना त्याला हाकलून देतात आणि वातावरणाचा ताण हलका करण्यासाठी प्रभा एक गाणं लावते नि ठेका धरून दोघं नाचू लागतात!<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>पाली इथल्या नेहरू युवा कलादर्शन नाट्य मंडळानं सादर केलेलं हे नाटक लिहिलं होतं चैतन्य सरदेशपांडे यांनी. दिग्दर्शन होतं गणेश राऊत यांचं.<br />
- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर<br />
(९९६०२४५६०१)<br />
(सौजन्य : आकाशवाणी रत्नागिरी)<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-9367551618497779592019-11-23T23:10:00.004+05:302019-11-23T23:10:42.353+05:30रिमोट कंट्रोल : फक्त पहिल्या क्रमांकाच्या ईर्ष्येने मुलाची होणारी फरपट<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiazxHGLdINGKWFCrQjd93w9nyXLRPlBAcbni1CgpQ8Vf2eD-vB_K23pRMPf9gHGANiiaIcbwQzDp9mcVIo1qckgZdB5AKHTmQ06nTYJkBEe4S6HfZQJUKr3ZozfzyDuM9Rakn7FBDmZE4/s1600/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.55%25281%2529.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="399" data-original-width="650" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiazxHGLdINGKWFCrQjd93w9nyXLRPlBAcbni1CgpQ8Vf2eD-vB_K23pRMPf9gHGANiiaIcbwQzDp9mcVIo1qckgZdB5AKHTmQ06nTYJkBEe4S6HfZQJUKr3ZozfzyDuM9Rakn7FBDmZE4/s320/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.55%25281%2529.jpeg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<i>रत्नागिरीत सुरू असलेल्या ५९व्या हौशी राज्य मराठी नाट्य स्पर्धेच्या पाचव्या दिवशी (२२ नोव्हेंबर २०१९) रत्नागिरीतील राधाकृष्ण कला मंचाच्या कलाकारांनी 'रिमोट कंट्रोल' हे नाटक सादर केले. त्याची ही ओळख..</i><br />
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKLHXphO0GaH6Q0AfnzPyhD5SleVjQYlsvKpl2DI5g7gIZRsJFmiGFuHDbJjN1PA9WNCi93i1vzkXYE2RvkJITIhFTJdxdE5l7hVl2I2-IEfXz6ns3XwSwpLfLjQC-OgUTz6FkV4ZFjP4/s1600/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.54.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="753" data-original-width="1280" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKLHXphO0GaH6Q0AfnzPyhD5SleVjQYlsvKpl2DI5g7gIZRsJFmiGFuHDbJjN1PA9WNCi93i1vzkXYE2RvkJITIhFTJdxdE5l7hVl2I2-IEfXz6ns3XwSwpLfLjQC-OgUTz6FkV4ZFjP4/s320/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.54.jpeg" width="320" /></a></div>
.........<br />पटवर्धन आडनावाचं चौकोनी कुटुंब - श्रीकांत, राधिका, आठ-नऊ वर्षांचा शुभंकर नि श्रीकांतचे वडील नाना. एका आलिशान, श्रीमंती फ्लॅटमध्ये ते राहतायत, तसं बऱ्यापैकी सुखी कुटुंब. एकच खंत - तीही राधिकापुरती - तिचा मुलगा शुभंकर साध्या मराठी माध्यमाच्या शाळेत शिकतोय. सामान्य मुलांबरोबर. त्या शाळेत शिकून त्याचं पुढे काय होणार आहे? ही खंत रात्रंदिवस राधिकाला जाळतेय. श्रीकांत आणि ती स्वतः, दोघंही आयआयटीचे स्कॉलर; पण श्रीकांतच्या तत्त्वनिष्ठेमुळे त्यांना अमेरिकेला वगैरे जाता आलं नाही. हीच खंत.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNS1ExSPxqQXEwBJTVBhi4gYo8bVg897Y1LxF0LFcA6h60h9D5NCNo3yDljWKyrTaLLHUGXz_1qlRaShOHhNNQL_aZetWpPj4zWZSRdFyQWW0T054m0rEjIlny5YOJGTtIlu9bnwDucLE/s1600/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.54%25281%2529.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="580" data-original-width="1274" height="145" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNS1ExSPxqQXEwBJTVBhi4gYo8bVg897Y1LxF0LFcA6h60h9D5NCNo3yDljWKyrTaLLHUGXz_1qlRaShOHhNNQL_aZetWpPj4zWZSRdFyQWW0T054m0rEjIlny5YOJGTtIlu9bnwDucLE/s320/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.54%25281%2529.jpeg" width="320" /></a>नाना निवृत्त शिक्षक. मुंबईत वास्तव्य असलं तरी मूळ गावाशी-वडगावशी नाळ तुटलेली नाही. त्यांची नाहीच; पण कॉर्पोरेट विश्वात वावरणारा मुलगा श्रीकांत याचीही तुटलेली नाही. हा ऋणानुबंध शुभू-शुभंकरच्या माध्यमातून तिसऱ्या पिढीतही अतूट राहतोय. राधिका गृहिणीची कर्तव्यं पार पडते, नानांशीही चांगली वागते, श्री आणि राधिकाच्या नात्यात मिठाचा खडा पडलेला नाही; पण तरीही सारं काही आलबेल होतंय, असं म्हणता येत नाही!<br />
<br />
एके दिवशी एक वेगळा योग जुळून येतो. अमेरिकेत राहणारा राधिकाचा एक भाऊ निखिल भारतात आलाय. त्याला ‘मिनरल वॉटर’चा ‘प्लांट’ इथं उभा करायचाय. त्यासाठी पटवर्धन कुटुंबाचं वडगाव हे ठिकाण त्याच्या डोळ्यापुढे आहे. श्रीकांतच्या मदतीने हे शक्य होणार असा त्याला ठाम विश्वास.<br />
<br />
निखिलच्या या प्रस्तावाने राधिका हरखून जाते. अमेरिकेचे दरवाजे किलकिले होतायत असं समजते. आता शुभंकरला त्या ‘गावंढळ’ शाळेतून काढलंच पाहिजे हे वर्ष कसं तरी जाईल. तेवढ्यात एका ‘पॉश’ अमेरिकन संस्थेच्या ‘डे स्कूल’मध्ये दाखल होण्यासाठी प्रवेश परीक्षा द्यायची. त्यासाठी शुभंकरची कसून तयारी करून घ्यायची. इंग्रजी कविता म्हणताना त्याचे उच्चार अमेरिकेतल्या वास्तव्याला शोभतील असे घटवून घटवून तयार करून घ्यायचे. राधिका तयारीला लागते.<br />
श्रीकांत तयारी सुरू करतो. वडगावमध्ये ‘सीएसआर’च्या माध्यमातून विकास कामं व्हायला हवीत अशी अट घालून निखिलच्या प्रकल्पाला सहकार्य करण्याचं मान्य करतो.<br />
<br />
शुभंकर परीक्षेची तयारी करतो. ठरल्या दिवशी परीक्षेला जातो; पण कॉपी केली म्हणून त्याला बाहेर काढतात. हे फोनवरून कळताच श्रीकांत हादरतो.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0sTMrQ3xb2kwqHzxQyTuBlquFGao4jJ7W-YtzehBF3dfgewmkYfjwVBaf_ZvsZbPd7cNeQ3cymJA_yD0ztuUAne9bkzb5VFbEnrQm-LKaf1dxxdMXNtvsKvh1_dVkXS0lum52hcr01C4/s1600/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.55.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="350" data-original-width="650" height="172" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0sTMrQ3xb2kwqHzxQyTuBlquFGao4jJ7W-YtzehBF3dfgewmkYfjwVBaf_ZvsZbPd7cNeQ3cymJA_yD0ztuUAne9bkzb5VFbEnrQm-LKaf1dxxdMXNtvsKvh1_dVkXS0lum52hcr01C4/s320/WhatsApp+Image+2019-11-23+at+11.05.55.jpeg" width="320" /></a><br />
पहिल्या क्रमांकाचं, गोल्डमेडलच उद्दिष्ट समोर ठेवणारी राधिका मात्र खटपट सोडत नाही. परीक्षेची फी चाळीस हजार रुपये भरलीच होती ना, शाळेला आणखी काही रक्कम देऊन पुन्हा परीक्षेची ती परवानगी मिळवते. दरम्यान, शुभंकरला समजवण्यासाठी निखिल ‘मामा’ फोन करतो. तो सांगतो, ‘कॉपी करूनच मी अमेरिकेला गेलो!’ शुभंकरला हे आवडत नाही. नानांचे संस्कार जागे असतात; पण दुसऱ्यांदा परीक्षेला गेल्यावर आजोबांशी फोनवरून बोलताना, मी तुम्हाला पण अमेरिकेला नेणार, हे सांगत असताना राधिका फोन काढून घेते आणि थोड्याच वेळाने मित्र हृषीकेश याला बेदम मारल्याबद्दल शुभंकरला बाहेर काढतात. पुन्हा वादळी अशांतता!<br />
<br />
बिथरलेल्या शुभंकरची समजूत घालण्यात आजोबा पुढाकार घेतात. हळूहळू तो पुन्हा नानांशी नेहमीसारखा वागू लागतो. मग तो आजोबा नि नाना नातू असा खेळ सुरू होतो. या खेळात नातवाला गोष्ट सांगण्यासाठी शुभंकर श्रावणबाळाची हकीकत निवडतो. या गोष्टीत श्रावणबाळ आई-वडिलांना कावडीतून नेतो, पण त्याचे चालून चालून सुजलेले पाय, ठेचकाळलेली बोटं, रक्ताळलेले तळवे पाहून त्याची आई-जिला तो ‘रिमोट कंट्रोल’ म्हणतो - तिला वाईट वाटतं - रडू येतं ते आता श्रावणबाळ ‘रेस’ जिंकू शकणार नाही या कल्पनेमुळे!<br />
<br />
दरम्यान, निखिलच्या प्रोजेक्टमधली लबाडी वगैरे लक्षात येऊन राधिकाचे डोळे उघडतात. ती वडगाव वाचवण्यासाठी श्रीकांतला साथ द्यायचं ठरवते. मघाशी सांगितलेल्या गोष्टीतला ‘रिमोट कंट्रोल’च्या तालावर चालणारा श्रावणबाळ राधिकापर्यंत कसा पोहोचतो ते मात्र प्रेक्षकांना पाहायला मिळत नाही. शेवट गोड होतो एवढंच!<br />
<br />
शेखर ढवळीकर यांनी लिहिलेलं हे नाटक रत्नागिरीच्या ‘राधाकृष्ण कलामंच’नं सादर केलं. संजय गणपुले यांचा नाना आणि बालकलाकार सारंग जोशी याचा शुभंकर छान वठलेत. अलका बेंदरकर यांनी कॉर्पोरेट संस्कृतीनं प्रभावित झालेली राधिका आणि विनायक जोशी यांनी श्रीकांतचं मातीशी नातं जपणारं व्यक्तिमत्त्व चांगलं साकारलंय. दिग्दर्शक मिलिंद टिकेकर यांनी घेतलेली मेहनत प्रयोगातून व्यक्त होते.<br />
<br />
<b>- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर, </b>मोबाइल : ९९६०२ ४५६०१<br /><br /><i>(सौजन्य : आकाशवाणी रत्नागिरी केंद्र)<br /></i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/0D1-1zj1fZ8/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/0D1-1zj1fZ8?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<br />
<br /><br /><br /><br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-16175901510826245252019-11-22T15:40:00.002+05:302019-11-22T15:40:54.480+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. फेरा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
जिवंतपणी विरत जाणाऱ्या स्वप्नांची मृत्यूनंतर होते पूर्तता<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>नैसर्गिकरीत्या वाढलेल्या जंगलाच्या घेऱ्यातला छोटासा जमिनीचा तुकडा. त्यावर एक झोपडीवजा निवाऱ्याचं घर. जवळच नळाचं कोंडाळं. समोर दोन दगडी ओटे, माणूस झोपू शकेल इतपत आकाराचे. एकदोन वृक्षांच्या बुंध्याभोवती पार बांधलेले. रात्रीची वेळ. दाढी वाढलेला, मळकट-फाटके कपडे घातलेला एक कळकट मनुष्य झोपडीच्या बाहेर दारूच्या नशेत शिवीगाळ करीत, विडी ओढत बसलेला. एवढ्यात अर्धी चड्डी-शर्ट घातलेला, मजुरासारखा दिसणारा अर्ध्या वयाचा मनुष्य येतो. कळकट माणसाबरोबर काही बोलतो. कळकट मनुष्य त्याची दखल घेत नाही. कुणाला तरी शिव्या देत दुसरीकडे निघून जातो.<br />
मग आणखी एक मनुष्य येतो. पँट-शर्ट, नीट राखलेली दाढी, सुसंस्कृत बोलणं. मजुरासारखा माणूस आणि हा या दोघांच्या छान गप्पा सुरू होतात. इतक्यात एक तरुणी अंगात संचार झाल्यासारखी जोरजोराने मागे-पुढे वाकत, मोठमोठ्याने श्वास टाकत येते. मजुरासारखा दिसणारा, मालवणीत बोलणारा बाबल्या नि शरद तिचं स्वागत करतात. ते दोघे एका सरमिसळ वस्तीतले रहिवासी असावेत...<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>असावेत? आहेतच. वैकुंठ रहिवासी संघाचे ते सगळे वस्तीवाले. बाबल्या तिथला पहिला नागरिक. तिथे तो अभिमानानं तशीच ओळख करून देतो स्वतःची. ठराविक पारावर बसून रोज चंद्र पाहत राहणारा, पौर्णिमेचा वाटोळा चांदोबा बघून प्रफुल्लित होणारा शरद, कायम चिंचेच्या झाडावर मुक्काम ठोकून कविता करणारा जांभेकर नि ही आत्ताच विस्तवातून धापा टाकत बाहेर पडलेली सौ. वेदा....!<br />
वैकुंठ रहिवासी संघ? हे कसलं नाव? आणि सरमिसळ वस्ती ही काय, चिंचेच्या झाडावर मुक्काम म्हणजे काय? काय सगळं हे चमत्कारिक?<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>ती वसाहत स्मशानातली आहे. तिथले सगळे रहिवासी मृतात्मे आहेत. दारू पिऊन शिवीगाळ करणारा गंगाराम तेवढाच जिवंत माणूस. स्मशानाचा चौकीदार. एखादं प्रेत जाळलं, की त्याची चंगळ असते. दारूच्या नशेत तो बरंच बोलतो. ‘तरण्याताठ्या, चांगल्या, शहाण्या माणसांना इथं का पाठवतोस? पाजी, हरामखोरांना का पाठवत नाहीस,’ असं आकाशाकडे तोंड करून विचारतो. आपलं प्रेत, हे स्मशान झाल्यावर जाळलेलं ‘पहिलं’ याची आठवण सांगणारा बाबल्या पुढाऱ्यांची वाट पाहत आपण तिरडीवर तासभर कसे पडून होतो, पुढारी आल्याबरोबर सगळे जण त्याच्या स्वागताला कसे धावले, जिवंतपणे कुणी नाही, पण मेल्यावर का होईना पुढाऱ्यानं दोन अश्रू ढाळले आणि स्मशानाचं ‘उद्घाटन’ करण्यासाठी स्वतःच्या हातानं भला मोठा हार घालून त्या पुढाऱ्याने आपल्या चितेला चूड कशी लावली, ते सगळं मालवणीत गजाली सांगाव्या त्या थाटात सांगतो.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>चितेच्या विस्तवातून बाहेर आलेली वेदा हळूहळू त्या वातावरणाला सरावू लागते. शरदचं असंबद्ध बोलणं, त्यानं दिलेली जांभेकराच्या कवितेची माहिती ऐकते. आपल्या गळ्यातलं आई-वडिलांनी केलेलं सात तोळ्याचं मंगळसूत्र त्यांनी काढून घेतलंय, सासूबाईंनी केलेल्या मोत्याच्या कुड्याही काढून घेतल्यात हे सांगते. शरद विचारतो, ‘आणि नवऱ्यानं काय केलं होतं?’ वेदाचा चेहरा पडतो. ‘त्याच्याबरोबर देण्याघेण्याचा व्यवहार झाला नाही, कसलाच झाला नाही!’ असं रुक्षपणे सांगते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>या मंडळींना वैकुंठ वसाहतीच्या बाहेर जाता येत नाही. तुमचा जीवखडा पाहायचाय? अजून असेल तो तिथं, असं म्हणून शरद तिला फाटकाजवळ नेऊ लागतो. ती नकार देते. विटलेली दिसते ती जगण्याला. कदाचित तिला या नव्या वसाहतीत, नव्या रहिवाशांसोबत बरं वाटत असावं. जांभेकरांचीपण ओळख होते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>एवढ्यात मंजी येते. मंजी-गंगारामची बायको. त्याचं घर वैकुंठाबाहेर. तो चौकीत एकटाच राहतो. रोज रात्री मंजी डबा घेऊन येते. तो तिची वाटच पहात असतो. मंजी तारुण्यानं मुसमुसलेली, घट्ट काष्टी नेसणारी, नीटनेटकी नि तो गचाळ दारुड्या गंगाराम; पण त्यांचा संवाद वेदाला आवडतो. संवाद म्हणजे काय? शिवीगाळ नि डाफरणं, ‘तू हडळ, मी खवीस’ हे शब्द ‘तू राधा मैं किशन’ म्हणावं... अशा उत्कटतेने गंगाराम उच्चारतो, ते भावतं वेदाला. गंगाराम ओढत घेऊन जातो मंजीला आत. वेदा प्रफुल्लित होते. गंगाराम-मंजीचं एकत्र जेवणं, थट्टामस्करी, त्यांचा रांगडा प्रणय, सामान्य माणसाला भयानक नि अशुभ वाटणाऱ्या स्मशानाच्या परिसरात भयाणतेच्या छाताडावर नाचत त्या दोघांनी केलेली दंगामस्ती आणि मग झोपडीत जाऊन बंदिस्त होणं...! मृतात्मे त्यांना दिसतच नसतात!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>वेदा आसुसलेल्या नजरेनं खिडकीतून डोकावून, डोकावून बघत राहते. लग्नानंतरचं काही महिन्यांचं तिचं सहजीवन मृत्यूनं संपलेलं - ‘सह’ कसलं? म्हणायला पती-पत्नी; पण त्याला रसच नव्हता तिच्यात, ना तिच्याबरोबर बोलण्यात, ना जेवण्यात, ना शृंगारात. ती सहवासाला आसवलेली... इतकी, की ‘गंगाराम जरी आला असता तरी त्याला जवळ घेतलं असतं’ असं म्हणण्याइतपत अधासलेली!<br />
कारणही तसंच होतं. नवरा अभिषेक - त्याला काहीच वाटत नव्हतं ना तिच्याबद्दल. खूपदा <span style="white-space: pre;"> </span>वाद. खोदून खोदून विचारल्यावर एकदा तिला समजलं, त्याला कुठल्याच स्त्रीबद्दल आकर्षण वाटत नव्हतं. त्याच्यासारखाच एक पुरुष त्याचा ‘पार्टनर’ होता. अभिषेक समलिंगी होता.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>वेदा कोसळते!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>तिची कर्मकहाणी ऐकून स्तब्ध झालेला शरद भानावर येतो. ‘तू आता इथून जायला मुक्त झालीस,’ असं म्हणतो; पण वेदा त्याला त्याची कहाणी ऐकवायला लावते. दोघांच्या मनातली मळमळ बाहेर पडलेली. आता दोघांनी इथून बाहेर पडायचं. हा ‘फेरा’ संपला, उजाडण्याची वेळ जवळ आलीय, नवं जीवन शोधण्यासाठी निघण्याची वेळ येऊन ठेपलीय. दोघं परस्परांना आलिंगन देतात. भुईतून धूर निघू लागतो, धुराच्या पडद्याआड ती दोघं झाकली जातात!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>‘मृत्यूनंतरचं जग कसं असेल’ यावर अनेक तत्त्वचिंतकांनी शब्दांची चिरफाड करीत लिहिलेलं दिसतं; पण निखिल मोंडकर यांनी ते कलात्मकतेने ‘फेरा’ या नाटकात शब्दांत पकडलंय. संतोष सनगरे यांचं दिग्दर्शन आणि सर्वच कलाकारांचा उत्कृष्ट अभिनय यामुळे ‘समर्थ रंगभूमी, रत्नागिरी’ यांचं ‘फेरा’ हे नाटक ‘समर्थ’पणे वठलंय.<br />
- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर<br />
(९९६०२४५६०१)<br />
(सौजन्य : आकाशवाणी रत्नागिरी)<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-56154122210016303012019-11-21T15:34:00.002+05:302019-11-21T15:34:57.095+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. ‘अननोन फेस’<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दिवस तिसरा (२० नोव्हेंबर २०१९)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अननोन फेस</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ : </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चेहरा बदलून वेदना लपविण्याच्या प्रयत्नांचं कलात्मक सादरीकरण </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अननोन फेस</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">या नाटकाची घोषणा होऊन
पडदा उघडतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तेव्हा एका टुमदार फ्लॅटचा अंतर्भाग रंगमंचावर दिसू लागतो. या फ्लॅटमध्ये एकटीच
राहणारी युवती - रश्मी </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">- </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">फोनवर मैत्रिणीशी बोलत असते. मैत्रीण तिच्या सोबतीला राहण्यासाठी
एका तरुणाला पाठवणार असते आणि रश्मीला तिथं राहायला काही केल्या पुरुष सहनिवासी नको
असतो. तिचं फोनवरून बोलणं पूर्ण होतं न होतं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एवढ्यात एक अठ्ठावीस-तिशीचा युवक आपलं सामानसुमान घेऊन तिथं
राहायला येतो.... आणि ती </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नको</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नको</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणत असतानाच एक मोकळी खोली बघून स्थिरस्थावर होतोसुद्धा! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे असं झाल्यावर काय
होणार</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">? </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती चिडलेली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर तो हसतमुख. एवढ्यातच
तिला एक फोन येतो. पलीकडची व्यक्ती सांगत असते एका भयानक घटनेबद्दल. आठ वर्षांच्या
मुलीवर सामूहिक बलात्कार झाल्याची ती घटना! रश्मी अस्वस्थ होते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भयंकर संतापते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पुरुषी मनोविकृतीबद्दल
खूप बोलते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ऐकवते त्या नव्यानं आलेल्या सहनिवासी तरुणाला. तोही बोलतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण काहीसा पड खाल्ल्यासारखं.
थोड्या वेळाने शांतता. तो - संघर्ष त्याचं नाव - टीपॉयवरची वही घेऊन तो चाळू लागतो.
काव्या नावाच्या कवयित्रीनं लिहिलेल्या कविता असतात त्या वहीत. एका कवितेवर तो स्थिरावतो.
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कुठूनही पाहिलं तरी
स्त्री ही भोग्य वस्तू</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अशी काहीशी कल्पना तीत मांडलेली...! पुन्हा एकदा गरमागरम चर्चा!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एक-दोन दिवसांत दोघांचं
सहवास्तव्य रुळतं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अहो-जाहो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वरून </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अरे-अगं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वर येतात. गंमत म्हणजे त्यानं केलेली कॉफी घेता घेता</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संतापाने काही बोलताना
रश्मीच एकदम </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अरे!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’
</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">म्हणून जाते. सूर जुळू लागलेत असं प्रेक्षकांना वाटू लागतं. एवढ्यात ती आतल्या
खोलीत जाते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघर्ष कुणाशी तरी फोनवर बोलतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">झटकन आपल्या खोलीत जातो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सॅक पाठीवर लावून बॅगा हातात घेऊन तिला काही न सांगता</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कळू न देता निघून जातो.
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघर्ष निघून गेल्यावर
बुचकळ्यात पडलेली रश्मी दार लावून मागे फिरताना हळूहळू रंगमंचावर अंधार होतो. एकाकी
ती भेदक किंचाळते. तिची किंकाळी ऐकून प्रेक्षागारही थरारून जातं...! </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्यंतरानंतर बदललेल्या
दृश्यात संघर्ष पुन्हा तिला भेटतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण डॉक्टरच्या रूपात. हळूहळू ती दोघं पुन्हा सहजतेनं वागू लागतात.
खरं म्हणजे संघर्ष सहज वागतच असतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रश्मीही वागू लागते. त्या दोघांच्या एक-दोनदा भेटी होतात. पुन:पुन्हा
संघर्षच्या गायब होण्याने रश्मी अस्वस्थ मन:स्थितीत असतानाच एके दिवशी अचानकपणे तो
येतो. हातात काही तरी घेऊन... ती भेटवस्तू असते. तिच्या वाढदिवसानिमित्त आणलेली आणि
मग येतो तो संभाषणाचा टप्पा... </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बोलता बोलता चार वर्षांपूर्वी
आपल्या प्रेयसीबाबत घडलेल्या एका थरारक प्रसंगाचं वर्णन संघर्ष तिला ऐकवतो. त्या दुर्दैवी
दिवशी त्याच्या प्रेयसीवर झालेल्या बलात्काराचं... ते कृत्य करणाऱ्या नराधमाला संघर्ष
चोप देऊ लागतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नराधम पळतो आणि एका ट्रकच्या चाकाखाली येऊन चिरडून जातो.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण रश्मी हे सगळं नाकारते.
</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तू त्या वेळी तिथं
नव्हतासच. होता तो यश - माझा प्रियकर.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि एका उन्मादक क्षणी ओरडते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, ‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती मीच होते!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काही क्षण सन्नाटा!!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शांतपणे संघर्ष म्हणतो</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, ‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">नाही. ती तू नव्हतीस.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि पाकिटातून एका
मुलीचा फोटो काढून दाखवतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">माझाच</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">माझाच फोटो आहे तो!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रश्मी बोलते</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अभावितपणे सांगून टाकते - </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मी चेहरा बदलून घेतलाय!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अननोन फेस!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हे सगळं ठाऊक असल्यानं
आधीपासूनच तिच्यावर प्रेम करणारा संघर्ष</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिच्या मनावरचं ओझं उतरावं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तिचं लादून घेतलेलं एकटेपण संपवावं यासाठी आपण ही सारी धडपड
केल्याचं सांगतो आणि तिला जीवनसाथी होण्याची ऑफर देतो...!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चेहरा बदलून घेतल्यावरही
मनातल्या वेदना कमी होत नाहीत. अत्याचार भोगलेलं शरीर तेच असतं आणि चिरडून गेल्याची
व्यथाही तीच असते.हळुवारपणे कुणी तरी घातलेल्या फुंकरीनं मात्र तिचं जीवन बदलून जातं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अशी कल्पना मांडणारं
हे नाटक उतरलं होतं कविता मोरवणकर यांच्या लेखणीतून. रंगमंचावर आणलं होतं संगमेश्वरमधल्या
कोसुंब गावच्या श्री देवी जुगाई कलामंच या संस्थेनं. स्वानंद देसाई यानं सादर केलेला
संघर्ष आणि श्रद्धा मयेकरनं साकारलेली रश्मी ही दोनच पात्रं. स्वानंदनं प्रकट केलेला
मिश्किलपणा</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रसंगानुरूप दाखवलेले</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शंका येण्याजोगे पुरुषी चोरटेपणाचे भाव</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">उत्कटता आणि सहजता
यांच्या जोडीला श्रद्धानं हुबेहूब वठवलेली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">खूप सोसलेली रश्मी ही दोघं प्रेक्षकांना खिळवून ठेवतात. स्त्रीत्वाचा
आणि आत्मसन्मानाचा भयंकर कुस्कर झाल्यानं एकटी पडलेली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">किंबहुना एकटेपणा आवडू
लागलेली</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आतून संतप्त असलेली
आणि शून्यात नजर लावणारी रश्मी प्रत्ययकारी साकारली गेलीय. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्या</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रसंगाचं संघर्ष वर्णन
करत असताना खुर्चीवर पाय घेऊन</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पायांना घट्ट मिठी घालून भेदरलेल्या चेहऱ्यानं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती असह्य आठवण नाईलाजानं
ऐकत बसलेली रश्मी</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघर्षने सहजीवनासाठी हात पुढे केल्यानंतर स्तिमित होत त्याच्या मिठीत हरवून गेलेली
आणि बदललेला </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">अननोन फेस</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गळून पडलेली रश्मी....हे सारं प्रत्यक्षच पाहायला हवं असं. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विनायक सावर्डेकर यांचं
दिग्दर्शन अप्रतिम. एक उदाहरण - एका प्रसंगात संघर्ष बाहेर गेल्यावर रश्मीनं दरवाजा
आतून लावून घेतल्याचा </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">‘</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ठक्क</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">’ </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असा त्या शांततेत स्पष्ट ऐकू येणारा आवाज! अशा बऱ्याच जागा प्रभावी
दिग्दर्शनाचा प्रत्यय आणून देतात. प्रेक्षागृहाबाहेर पडताना हे सगळं मनात रेंगाळत राहतं</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">कलात्मकतेच्या ठशासह!</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मोबाइल : ९९६०२ ४५६०१</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: HI;">(</span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सौजन्य </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;">: </span><span lang="MR" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आकाशवाणी, रत्नागिरी)</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-8183399456599323262019-11-20T15:21:00.000+05:302019-11-21T15:28:36.634+05:30५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र. नांगर, आता उठवू सारे रान!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
५९ वी राज्य नाट्य स्पर्धा. रत्नागिरी केंद्र.<br />
दिवस दुसरा (१९ नोव्हेंबर २०१९)<br />
<br />
`नांगर`मधून मांडले शेतकऱ्यांचे प्रश्न, `आता उठवू सारे रान` एक ठसठशीत नाटक<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>सर्वसामान्यांना भरडून टाकणाऱ्या निष्ठुर सामाजिक-राजकीय व्यवस्था - अलीकडे ज्याला सिस्टीम म्हटलं जातं - त्याचं रंगमंचावरून दर्शन घडविण्याचं काम बहुतेक प्रायोगिक नाट्य संस्थांना आवडतं. रत्नागिरीचा ‘संकल्प कला मंच’ अशी नाटकं नाट्य स्पर्धेत दर वर्षी सादर करतो. १९ नोव्हेंबरला, स्पर्धेच्या दुसऱ्या दिवशी या संस्थेनं राजेंद्र पोळलिखित ‘नांगर’ हे नाटक सादर केलं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>एकमेकांना जीवनसाथी बनवू इच्छिणारी, पण तात्त्विक मतभेदांमुळे दुरावलेली तरीही परस्परांवरील प्रेम मनात टिकवून ठेवणारी, दुरावूनही नित्य भेटत राहणारी युवक-युवतीची जोडी या नाटकाच्या मध्यवर्ती स्थानी आहे. ‘ती’ - पूर्वा - एका वाहिनीची रिपोर्टर. तो शहाजी - कृषी विषयात एमएस्सी - त्याला शेती करायची आहे. त्यासाठी तो चाळीस हजार रुपये पगाराची नोकरी सोडतो; पण आपला नवरा शेतकरी असावा हे मान्य नसल्याने पूर्वा त्याची जीवनसाथी बनण्यासाठी दिलेली अंगठी परत करते. शहाजीला शेतीतून सोनं पिकवण्याचा आत्मविश्वास असतो. धनुष्य आणि अन्य शस्त्रधारी देवांपेक्षा नांगरधारी बलरामाची मंदिरे बांधली पाहिजेत असं त्याचं मत. शेतकऱ्यांच्या नावाने केल्या जाणाऱ्या गलिच्छ राजकारणाला त्याचा विरोध, तर त्याच परिस्थितीवर सनसनाटी रिपोर्ट तयार करण्यात पूर्वाला खूपच इंटरेस्ट. नांगर या नाटकामध्ये दोन पुढाऱ्यांमधील संघर्षातून होणारे राजकारण, पुढाऱ्यांच्या विजयाने बेभान होऊन हिडीस नाचणारे सामान्य तरुण, विरोधकांना आयात करून, महामंडळांवर त्यांची वर्णी लावून त्यांची तोंडं बंद करणारे मुख्यमंत्री ही पात्रं आहेत.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>अशाच प्रकारे आयात करण्यात आलेला ‘भालकर’ हा पुढारी एके दिवशी शहाजीला मुख्यमंत्र्यांकडे नेतो. सामान्य माणसांवर होणाऱ्या अन्यायाविरुद्ध दंड थोपटून उभा राहणारा तरुण शेतकरी अशी तोपर्यंत शहाजीची प्रतिमा तयार झालेली असते. भालकरच्या मते तो विस्तव असतो. आपल्या शेतकरी आंदोलनात तो हवाच असे त्याला वाटते. शहाजीची जळजळीत मतं मुख्यमंत्री शांतपणे ऐकतात आणि नंतर बोलावतो असं सांगून त्याची बोळवण करतात. थोड्याच वेळात बातमी येते, ‘मंत्रालयात नांगर नेण्याचं अभिनव आंदोलन करू पाहणाऱ्या शहाजीचा मोटारीच्या धडकेनं मृत्यू ..!’ मुख्यमंत्री आणि भालकरचे विरोधक मंत्री हस्तांदोलन करतात आणि पडदा पडतो. एका ज्वलंत विषयावर लिहिलेलं हे नाटक गणेश गुळवणी यांनी दिग्दर्शित केलं होतं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>त्याच दिवशी १९ नोव्हेंबरला सादर झालेलं ‘आता उठवू सारे रान!’ हे नाटक ठसा उमटवून गेलं. मंडणगड तालुक्यातील धामेळीवाडी इथल्या आकेश्वर सेवा मंडळानं सादर केलेल्या या नाटकात रत्नागिरीजवळच्या कोतवडे गावचे एक-दोन हौशी कलाकारही सहभागी झाले होते. आदर्श गाव, बिनविरोध येणारे ग्रामपंचायत सदस्य आणि खेळीमेळीनं राहणारे ग्रामस्थ अशा वातावरणात गावातल्या एक-दोघांना पक्षीय राजकारणाची दुर्बुद्धी सुचते. गावात दोन तट पडतात आणि त्यातून मार्ग काढण्यासाठी तरुण पिढी पुढे येते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>नाटकाचा प्रारंभ ग्रामसभेनं होतो. बराच वेळ होऊनही सुरू न झालेली मीटिंग, तिथंच आडवा होऊन घोरू लागलेला ग्रामस्थ, इकडच्या तिकडच्या गप्पा, हे सारं दाखवत अत्यंत गतिमानतेनं नाटक पुढे सरकतं. पक्षीय राजकारणाचा विषय निघाल्यानं बघता बघता तापलेलं वातावरण, सभेत होणारी गुद्दागुद्दी, फूट, एक-दोन दिवसांतच या प्रश्नावरून होणारी घमासान मारामारी हे प्रसंग दाखवत सादरकर्त्यांनी प्रेक्षकांना मूळ सूत्राकडे केव्हा नेलं हे कळतच नाही.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>या परिस्थितीतून मार्ग शोधण्यासाठी तरुणांमध्ये चर्चा होऊ लागते. मुंबईतून गावी आलेले तरुण विचार करू लागतात. मुंबईतल्या कॉर्पोरेट कल्चरमध्ये रुळून सफाईदार इंग्रजी बोलणारी नेहा, चांगल्या हुद्द्यावर नोकरी करणारा जय, गावात राहणारा अर्जुन, उच्चशिक्षित प्रिया ही सारी जणं एकत्र येतात. गाव सोडून मुंबईला गेलेल्यांनी परतावं यासाठी ‘रिव्हर्स मायग्रेशन’ची योजना आखतात. कॉर्पोरेट विश्वात सरावलेली नेहा कृषी उत्पादन गट थेट ग्लोबल मार्केटमध्ये पोहोचविण्याची धडपड सुरू करते. सगळे श्रमदानाला लागतात. गावातला एकोपा पुन्हा जागा होतो. पार्श्वभूमीला साने गुरुजींचं ‘आता उठवू सारे रान’ हे गीत संपूर्ण नाट्यगृहातच एक वेगळं चैतन्य निर्माण करतं. एवढ्यातच महिलांसाठी आरक्षित झालेल्या सरपंचपदाची थेट निवडणूक लढवून प्रिया विजयी होते आणि भारावलेल्या नवतरुणांची सर्वांना सोबत घेऊन जाणारी सत्ता ग्रामपंचायतीवर स्थापन होते. शेवटच्या क्षणी विरोधकांचं मनही पालटतं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>सुनील माळी या युवकाने हे नाटक लिहून आणि दिग्दर्शित करून ‘खेड्याकडे चला’ या महात्मा गांधी यांच्या संदेशाचंच जणू कलात्मक सादरीकरण केलंय. यातली सर्वच पात्रं अभिनय, संवादफेक आणि टायमिंगच्या बाबतीत प्रभावी वाटली. एकूणच ‘आता उठवू सारे रान’ हे ठसठशीत नाटक वाटलं.<br />
<br />
- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर<br />
(संपर्क: ९९६०२४५६०१)<br />
(सौजन्य : आकाशवाणी, रत्नागिरी)<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-72054750815948948802019-11-19T15:17:00.000+05:302019-11-19T15:17:11.251+05:30‘अचानक’ नाटकाने रत्नागिरीत राज्य हौशी नाट्य स्पर्धेला प्रारंभ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="white-space: pre;"> </span>राज्य शासनाच्या सांस्कृतिक कार्य संचालनालयातर्फे घेण्यात येणाऱ्या ५९ व्या हौशी नाट्य स्पर्धेच्या प्राथमिक फेरीचा प्रारंभ रत्नागिरीत सोमवारी (ता. १८ नोव्हेंबर) झाला. अखिल भारतीय नाट्य परिषदेच्या रत्नागिरी शाखेचे अध्यक्ष राजकिरण दळी यांनी उद्घाटन केले. परिषदेचे सचिव समीर इंदुलकर, ज्येष्ठ रंगकर्मी सुहास साळवी, डॉ. शशिकांत चौधरी, गजानन कराळे आणि ज्योती केसकर हे तीन परीक्षक यावेळी उपस्थित होते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>रत्नागिरीच्या स्वातंत्र्यवीर सावरकर नाट्यगृहात होत असलेल्या या स्पर्धेसाठी यावर्षी अकरा संस्थांनी सहभाग घेतला आहे. स्पर्धा येत्या २९ नोव्हेंबरपर्यंत चालणार आहे. जांभारी (ता. रत्नागिरी) येथील श्री भैरी देव देवस्थान संस्थेने सादर केलेल्या ‘अचानक’ या नाटकाने स्पर्धेला प्रारंभ झाला. त्या नाटकाची ज्येष्ठ पत्रकार राजेंद्रप्रसाद मसुरकर यांनी करून दिलेली ओळख...<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>अनाहूतपणे घरी येऊन मुक्काम ठोकलेल्या पाहुण्यांनी आपली ओळख ‘दहशतवादी’ अशी सांगितली तर काय?... अंगावर काटा येईल ना! बँकेत कॅशिअर असणारा सोहेल आणि त्याचे कुटुंबीय यांचं असंच झालं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>सोहेल आणि राधा हे आंतरधर्मीय विवाह करून संसार थाटलेलं दाम्पत्य. सरीन ही त्यांची महाविद्यालयात शिकणारी मुलगी. आंतरधर्मीय विवाह करूनही आपापल्या धर्मश्रद्धा जपत, परस्परांच्या परंपरांचा आदर करणारं हे समाधानी जोडपं एक दिवस अचानक आलेल्या त्या दहशतवादी पाहुण्यांच्या कचाट्यात सापडतं. अब्बास आणि अमीर नावाचे ते दोघे सोहेलवर एक कामगिरी सोपवतात - सर्व जाती-जमातींमध्ये आदराचं स्थान असलेल्या एका ज्येष्ठ धर्मगुरूची हत्या करण्याची. पापभीरू, धर्मनिरपेक्ष नि देशप्रेमी वृत्तीच्या सोहेलला हे मान्य होत नाहीच.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>‘दहशतवाद तुमच्या उंबरठ्यावर’ हे मिशन सुरू करणारा निष्ठुर अब्बास सोहेलच्या कुटुंबावर पद्धतशीर दडपण आणतो. लाखो रुपयांच्या बनावट नोटा बँकेच्या तिजोरीत ठेवून चलनातल्या नोटा आणायला भाग पाडतो. त्याला पिस्तूल हाताळायला शिकवतो. सोहेलची पत्नी राधा ही मानसशास्त्राची प्राध्यापक. अब्बासच्या शिकवणुकीचा, किंबहुना तो आणत असलेल्या मानसिक दबावाचा परिणाम होऊन सोहेलच्या हातून एखाद्याची हत्या कशा प्रकारे घडू शकते याचं मानसशास्त्रीय विश्लेषण राधा करते.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>अब्बासचा साथीदार अमीर त्यांच्या मुलीला - सरीनला तिच्याच महाविद्यालयात घेऊन जातो. मूलतत्त्ववादी विचारांच्या युवकासोबत तिला पाहिल्यावर महाविद्यालयातील काही युवक तिच्यावर चिखलफेक करतात, ती भेदरून घरी येते. या सगळ्या वातावरणाचा सोहेलवर नकळत परिणाम होऊ लागतो... कदाचित, अब्बासला पाहिजे तसा!<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>धर्मगुरूची हत्या अजून दूर आहे. सोहेलला माणूस ठार झालेला पाहायला मिळावा यासाठी अब्बास एक दिवस अनपेक्षितपणे आपल्याच साथीदाराला गोळी घालून ठार करतो. त्याचं प्रेत घरातल्या एका खोलीत ठेवून देतो. अशा भेसूर वातवरणात ते कुटुंब कित्येक तास काढतं. ती परिस्थिती असह्य झाल्यानं, एका क्षणी तिथून निसटून जाण्याच्या तयारीत असणाऱ्या त्या तिघांना अब्बास रोखतो आणि सोहेलच्या हातून राधालाच गोळी घातली जाईल अशी परिस्थिती निर्माण करतो. ‘आज या घरात मुडदा पडलाच पाहिजे’ असं अब्बास सांगत असतानाच अचानकपणे मागे वळून सोहेल अब्बासवर गोळ्या झाडून त्याचा खात्मा करतो.<br />
<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>यानंतरच्या काही क्षणांतच भानावर आलेल्या सोहेलची हातून घडलेल्या कृत्यांबद्दल न्यायालयाने दिलेली शिक्षा भोगण्याची तयारी होते. त्याचं देशप्रेम जिवंत आहे या भावनेनं ते त्रिकोणी कुटुंब प्रफुल्लित होतं.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>जांभारी इथल्या श्री भैरीदेव देवस्थानच्या कलाकारांनी हे नाटक सादर केलं. योगेश सोमण यांनी लिहिलेल्या या संहितेला प्रशांत पावरी यांच्या दिग्दर्शनाची साथ मिळाली. सदैव सावध असलेला अमीर, थंड डोक्याचा अब्बास, दडपणाखाली वाहत चाललेला सोहेल आणि भेदरलेली कॉलेजकन्यका सरीन यांच्या भूमिका चांगल्या वठल्या आहेत. स्वाती खापरे या तरुण कलावतीनं मध्यमवयीन राधा सादर करताना भीतीनं उठलेले काहूर, उद्वेग, विश्लेषण करण्याचं भान आणि संकटातही सत्त्व जपण्याची निष्ठा या भावना ताकदीनं पेश केल्या. दहशतवादाला सामोरं जाण्याचा प्रसंग सामान्य मध्यमवर्गीय कुटुंब कशा प्रकारे हाताळू शकतं याचं एक प्रात्यक्षिकच ‘अचानक’च्या रूपाने पाहायला मिळतं.<br />
- राजेंद्रप्रसाद मसुरकर<br />
(संपर्क: ९९६०२४५६०१)<br />
.............<br />
या नाटकाचा आढावा ऐकण्यासाठी पुढील लिंकवर क्लिक करा. https://youtu.be/C5l-91xGcq8<br />
(सौजन्य : आकाशवाणी, रत्नागिरी)<br />
<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-58096651043672092482019-11-15T15:29:00.000+05:302019-11-21T15:30:07.986+05:30राजकीय मह्त्त्वाकांक्षेपोटी मतदारांचा अवमान<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="white-space: pre;"> </span>महाराष्ट्र राज्य विधानसभेची निवडणूक गेल्या महिन्यात पार पडली आणि एक महिना पूर्ण होत आला तरी राज्यात कोणाचेच सरकार अधिकारावर येऊ शकलेले नाही. त्यामुळे अखेर राज्यात राष्ट्रपती राजवट सुरू झाली आहे. आधीच्या विधानसभेची मुदत संपण्यापूर्वी नवी विधानसभा अस्तित्वात येऊन सरकार स्थापन व्हावे, असा संकेत आहे. तसे यावेळच्या निवडणुकीनंतर घडलेले नाही. मोठा गाजावाजा करून निवडणूक किती महत्त्वाची असते, हे कानीकपाळी ओरडून सर्वच यंत्रणेवर अतिप्रचंड खर्च करून निवडणुकीचा सोहळा पार पडला. सर्वसामान्य मतदारांनी अधिकाधिक मतदान करावे, यासाठी खूप प्रयत्न केले गेले. प्रशासकीय पातळीवर आणि राजकीय पक्षांकडूनही हे प्रयत्न झाले. मतदानाचा आपला पवित्र हक्क बजावणाऱ्या सर्व मतदारांनी आपले अमूल्य क्षण मतदानासाठी देऊन निवडणूक प्रक्रियेतला सर्वांत महत्त्वाचा भाग पार पाडला. मात्र राजकीय अहमहमिकेमुळे कोणाचेच सरकार स्थापन होऊ शकले नसल्याने तो मतदारांचा एक प्रकारे अवमानच आहे. हा अवमान आपण लोकांचे प्रतिनिधी आहोत, असे ठणकावून सांगणाऱ्या, निवडून आलेल्या विधानसभेतील साऱ्या लोकप्रतिनिधींनी केला आहे.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>या सर्व प्रकारात कोणत्याही एका राजकीय पक्षाला दोष देण्यात काहीही अर्थ नाही. सरकार ही आपली मालमत्ता आहे, ज्या लोकांसाठी आपण सत्ता राबवणार आहोत ती सर्वसामान्य जनता आम्ही सांगू तेच सहन करणार आहे, असा समज असलेले सारे लोकप्रतिनिधी एकत्र झाले की काय होते, ते महाराष्ट्राची सध्याची राजकीय परिस्थिती पाहिल्यावर लक्षात येते. एक ठरावीक उद्दिष्ट घेऊन दोन वेगवेगळे मतप्रवाह असलेले पक्ष एकत्र येतात, निवडणुकीसाठी मतदारांना आश्वासने देतात, निवडून आल्यानंतर मात्र त्या साऱ्याचा निवडून आलेल्यांना विसर पडतो, निवडणूक ही लोकशाहीतील एक महत्त्वाची प्रक्रिया आहे याकडे दुर्लक्ष केले जाते. निवडणूक हे एक निमित्त ठरते आणि सरकार चालविणे ही आपली जहागिरी आहे, असा समज लगेच निर्माण होतो. मतदार म्हणजे लोकशाहीमध्ये राजा असतो असे म्हटले जाते, पण ते कागदावरच राहते. निवडणूक लढविल्यामुळे आपणच या लोकांचे तारणहार आहोत, मालक आहोत, हाच आविर्भाव निर्माण होतो. त्यामुळेच सरकारच्या स्थापनेला खीळ बसली आहे.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>एकूण मतदारांपैकी ६० टक्के मतदारांनी कोणत्याच एका पक्षाला सरकार स्थापन करण्याएवढे बहुमत दिलेले नाही. राहिलेल्या ४० टक्के मतदारांनी मुळातच मतदान केलेले नाही. तो नाराजीचा एक भाग आहे, असे समजले तर आपल्यापैकी कोणाबद्दलच जनतेला काही वाटत नाही, साऱ्यांच्या बाबतीतच नाराजी निर्माण झाली आहे, हा निवडणुकीच्या निकालांचा संदेश कोणत्याच पक्षाला समजलेला नाही. त्यातूनही सरकार स्थापन करण्याच्या दृष्टीने ज्या युतीला मतदान झाले आहे, त्या युतीचे एकमेकांशी पटत नाही. त्यापेक्षा कमी मते मिळालेली आघाडी सरकार स्थापन करण्याएवढी सक्षम नाही. ही राजकीय परिस्थिती राजकीय पक्षांच्या डोळ्यांत अंजन घालणारी आहे. मात्र त्याकडे पाहावे, असा विचारही कोणत्याच पक्षाच्या मनात येणार नाही. निवडणूक म्हणजे केवळ उपचार ठरला आहे. व्यक्तिगत महत्त्वाकांक्षाच राजकीय परिस्थिती अस्थिर करायला कारणीभूत ठरत आहे, ही गंभीर बाब आहे. हे गांभीर्य लक्षात न घेता या महत्त्वाकांक्षाच वारंवार मांडून जनतेसमोर संभ्रम निर्माण करणे हासुद्धा जनतेचा अवमानच आहे. महाराष्ट्रातील सर्वसामान्य मतदार याच अवमानाच्या छायेत सध्या वावरत आहे.<br />
-<span style="white-space: pre;"> </span>प्रमोद कोनकर<br />
(संपादकीय, साप्ताहिक कोकण मीडिया, रत्नागिरी. १५ नोव्हेंबर २०१९)<br />
<div>
<br /></div>
</div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-48251976062527680622019-10-24T18:05:00.003+05:302019-10-24T18:05:35.741+05:30रत्नागिरीत शिवसेनेने कमावले, राष्ट्रवादीने गमावले, काँग्रेस जैसे थे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">शिवसेनेने कमावले</span>,
<span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">राष्ट्रवादीने गमावले
आणि काँग्रेसची स्थिती जैसे थे राहिली</span>, <span lang="HI" style="font-family: Mangal, serif;">असेच विधानसभा निवडणुकीच्या निकालाचे रत्नागिरी
जिल्ह्याचे विश्लेषण करता येऊ शकेल.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">या निवडणुकीने अनेक
गमतीजमती रत्नागिरी जिल्ह्यात घडवून आणल्या आहेत. मावळत्या विधानसभेत शिवसेनेचे तीन</span>,
<span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर राष्ट्रवादी काँग्रेसचे
दोन आमदार होते. शिवसेनेने एक अधिक जागा मिळविली असली</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तरी चिपळूणची आधीची
एक जागा गमावली आहे. गेल्या निवडणुकीत गमावलेला दापोली मतदारसंघ शिवसेनेने पुन्हा खेचून
आणला</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तर गुहागरचा मतदारसंघ शिवसेनेने पहिल्यांदाच मिळवला आहे. जनता पक्षाचे रत्नागिरी
आणि रत्नागिरी हे एकेकाळचे बालेकिल्ले आता शिवसेनेच्या ताब्यात गेले आहेत.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चिपळूणची जागा शिवसेनेने
गमावली. सलग दहा वर्षे आमदार असलेल्या उमेदवाराला तेथील मतदारांनी पराभूत केले आहे.
रत्नागिरीमध्ये उदय सामंत ही व्यक्ती चौथ्यांदा निवडून आली आहे. दापोलीचे सूर्यकांत
दळवी शिवसेनेचे सहा वेळा आमदार होते. त्या विक्रमाकडे उदय सामंत या व्यक्तीने वाटचाल
सुरू केली आहे. पण सामंत यांची पहिली दहा वर्षे राष्ट्रवादी काँग्रेसचे आमदार अशी ओळख
होती. गेल्या निवडणुकीपासून ते शिवसेनेचे आमदार म्हणून ओळखले जात आहेत. यावेळी ते चौथ्यांदा
निवडून आले आहेत. सदानंद चव्हाण दोन वेळा निवडून आले. यावेळी ते पराभूत झाले. राष्ट्रवादी
काँग्रेसचे संख्याबळ दोनवरून एकवर आले. पण त्याच वेळी गुहागरची जागा राष्ट्रवादीने
गमावली आणि चिपळूणची जागा दहा वर्षांनंतर पुन्हा मिळवली आहे. यापूर्वी २००४ साली रमेश
कदम राष्ट्रवादी काँग्रेसचे आमदार म्हणून चिपळूणमधून निवडून आले होते.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गुहागरमध्ये शिवसेनेने
प्रथमच खाते उघडले आहे. आतापर्यंत शिवसेनेचा एकही आमदार नव्हता. युतीच्या जागावाटपात
गुहागरची जागा भाजपला दिली गेली होती. तेथे २००४ च्या निवडणुकीपर्यंत भाजपचे वर्चस्व
होते. राष्ट्रवादी काँग्रेसमध्ये गेलेले भास्कर जाधव यांनी ते २००९ मध्ये मोडून काढले.
गेल्या वेळी युती नव्हती. तरीही भाजपला आपली जागा पुन्हा मिळवता आली नाही. यावेळी युती
झाली</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तरी भाजपच्या वाट्याला गुहागरसह जिल्ह्यातील एकही जागा आली नाही. त्यामुळे गुहागरचा
मतदारसंघ शिवसेनेकडे प्रथमच सुपूर्द झाला.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजापूरमध्ये १९६२
मध्ये काँग्रेसचे सहदेव मुकुंद ठाकरे निवडून आले होते. तेव्हा पराभूत झालेले प्रजासमावादी
पक्षाचे लक्ष्मण रंगनाथ हातणकर १९६७ आणि १९७२ मध्ये प्रजासमाजवादी पक्षाचे उमेदवार
म्हणून निवडून आले. १९७८ आणि १९८० मध्ये त्यांनी जनता पक्ष आणि जनता पक्ष जेपी या पक्षांमधून
निवडणूक लढवून जिंकली होती. नंतरच्या १९८५ आणि १९९० च्या निवडणुकीत त्यांनी काँग्रेसचे
उमेदवार म्हणून निवडणूक जिंकली. त्यामुळे तेवढी दहा वर्षे राजापूर मतदारसंघ काँग्रेसकडे
होता. नारायण राणे यांच्या काँग्रेस प्रवेशानंतर २००६ मध्ये झालेल्या पोटनिवडणुकीत
राजापूर आणि संगमेश्वरमध्ये काँग्रेसचे आमदार निवडून आले होते. पण ती पोटनिवडणूक होती
आणि नारायण राणे यांच्या करिष्म्यामुळे त्यांच्या सुभाष बने आणि गणपत कदम या त्यांच्या
दोघा अनुयायांना त्या जागा मिळाल्या होत्या. त्यानंतर राजापूरच्या रूपाने रत्नागिरी
जिल्ह्यामध्ये काँग्रेस पुन्हा एकदा सुरुवात करील</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">असे यावेळच्या निवडणुकीची
मतमोजणी सुरू झाल्यानंतर पहिल्या सात फेऱ्यांपर्यंत वाटले होते. मात्र आठव्या फेरीनंतर
चित्र पूर्ण पालटले. शिवसेनेचे राजन साळवी यांनी आघाडी काँग्रेसचे अविनाश लाड यांच्यावर
आघाडी घ्यायला सुरवात केली. त्यामुळे ही जागा पुन्हा मिळविण्याचे काँग्रेसचे स्वप्न
अपुरेच राहिले आणि जिल्ह्यातील काँग्रेसची स्थिती होती तशीच राहिली.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रत्नागिरी जिल्ह्यात
कुणबी समाजाची लोकसंख्या मोठी आहे. या समाजाला कित्येक वर्षांत प्रतिनिधित्व मिळाले
नव्हते. केवळ मतांच्या राजकारणापुरता कुणबी समाजाचा वापर करून घेतला जात असल्याची सार्वत्रिक
भावना होती. या पार्श्वभूमीवर गुहागरमध्ये सहदेव बेटकर राष्ट्रवादी काँग्रेसतर्फे तर
राजापूरमध्ये अविनाश लाड काँग्रेसतर्फे निवडणूक लढवत होते. मात्र ते दोघेही पराभूत
झाल्यामुळे कुणबी कार्ड या दोन्ही मतदारसंघांमध्ये चालले नाही</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हेच स्पष्ट झाले.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">निवडणुकीतील यशापयशाचा
शिवसेना</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भारतीय जनता पक्ष</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">काँग्रेस आणि राष्ट्रवादी काँग्रेस या चारही पक्षांनी विचार
करायला हवा. चिपळूण तालुक्यातील तिवरे येथील धरण फुटल्यामुळे निर्माण झालेली नाराजी
सदानंद चव्हाण यांच्या पराभवाला जितकी कारणीभूत ठरली</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यापेक्षाही अधिक
प्रमाणात शेखर निकम यांनी गेल्या वेळच्या निवडणुकीत पराभव झाल्यानंतरही संपूर्ण मतदारसंघाकडे
दिलेले लक्ष</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ठिकठिकाणी केलेली कामे आणि सतत ठेवलेला चांगला संपर्क त्यांना
विजयापर्यंत घेऊन गेला. त्याउलट स्थिती दापोलीचे राष्ट्रवादी काँग्रेसचे पराभूत उमेदवार
संजय कदम यांची होती. विरोधी पक्षात असल्यामुळे त्यांनी सरकारची धोरणे आणि राज्यस्तरावरच्या
प्रश्नांबाबत अधिक मतप्रदर्शन केले. निषेध नोंदविला. आंदोलन केले. आमदार या नात्याने
त्यांनी जेवढा संपर्क ठेवायला हवा होता</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मतदारसंघातील विविध कामे करायला हवी होती</span>,
<span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ती पाच वर्षांत केलेली
नाहीत. त्याचा फटका त्यांना बसला. दापोलीमध्ये शिवसेनेचे योगेश रामदास कदम यांनी गेल्या
पाच वर्षांपासूनच निवडणुकीची तयारी चालविली होती</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हेही लक्षात घ्यायला
हवे. राजापूर मतदारसंघात शिवसेनेचे राजन साळवी विजयी झाले असले तरी त्यांच्या मताधिक्यामध्ये
घट झाली आहे. नाणार प्रकल्पासारख्या ज्वलंत विषयाच्या बाबतीत त्यांची आणि त्यांच्या
पक्षाची भूमिका</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भारतीय जनता पक्षाचे त्या प्रश्नाच्या बाबतीत न मिळालेले सहकार्य</span>,
<span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">तसेच प्रकल्पाच्या
बाजूने असणारे मतदार या साऱ्यांचा एकत्रित परिणाम म्हणून साळवी यांच्या मतांमध्ये घट
झाली आहे.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मतमोजणीच्या सातव्या
फेरीपर्यंत आघाडीवर असलेले अविनाश लाड यांनी आणि त्यांच्या पक्षानेही त्यांना ज्या
भागातून मताधिक्य मिळाले</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्या भागातून ते का मिळाले आणि मतदारसंघातील इतर भागांमध्ये
ते का मिळू शकले नाही</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">याचा विचार करायला हवा. शिवसेनेने रत्नागिरीची जागा टिकविली
आहे. उमेदवार उदय सामंत यांनी मताधिक्याचा नवा उच्चांक प्रस्थापित केला आहे. मात्र
त्यांना मिळालेले यश शिवसेनेचे नसून व्यक्तिगतरीत्या उदय सामंत यांचे आहे</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हेही शिवसेनेने लक्षात
घ्यायला हवे. गेल्या काही काळापासून उदय सामंत शिवसेना सोडून भारतीय जनता पक्षामध्ये
जाणार असल्याची चर्चा होती. ती वस्तुस्थिती होती की अफवा होती</span>, <span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">याबाबत काही सांगता
येणार नाही. मात्र खरोखरीच श्री. सामंत भाजपमध्ये गेले असते तर यावेळी कदाचित रत्नागिरीची
जागा भाजपने म्हणजेच उदय सामंत यांनीच जिंकली. असती यात शंका नाही.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एकंदरीत या निवडणुकीने
सर्वच पक्षांना विचार करायला लावायचा धडा शिकविला आहे.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
-<span style="mso-tab-count: 1;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "Mangal","serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: HI; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रमोद कोनकर</span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-38928572542557769852019-10-22T15:33:00.002+05:302019-10-22T15:36:46.558+05:30रत्नागिरी जिल्ह्यात काँग्रेसचा विक्रम मोडायला शिवसेनेला हवीत आणखी पाच वर्षे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">रत्नागिरी जिल्ह्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">च्या इतिहासात १९६२ सालापासून झालेल्या विधानसभेच्या निवडणुकीत आतापर्यंत
काँग्रेसचेच सर्वाधिक आमदार निवडून आले आहेत. गेल्या १० वर्षांत झालेल्या दोन
निवडणुकांमध्ये काँग्रेसचे अस्तित्व पुसले गेले आहे. काँग्रेसखालोखाल शिवसेनेचे २४
आमदार जिल्ह्यातून निवडून आले असले, तरी काँग्रेसचा विक्रम मोडून पुढे जायला
शिवसेनेला<span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणखी पाच वर्षे वाट
पाहावी लागणार आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">रत्नागिरी जिल्ह्यात ९ तालुके आणि सध्या </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विधानसभेचे पाच
मतदारसंघ आहेत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">राज्याच्या स्थापनेनंतर १९६२ साली झालेल्या पहिल्या
विधानसभा </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">निवडणुकी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">च्या वेळी </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जिल्ह्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">त नऊ मतदार</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघ होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. मात्र </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते तालुक्यानुसार
नव्हते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. संगमेश्वर तालुक्यातील</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">खजन </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विभागासाठी विधानसभेचा स्वतंत्र मतदारसंघ
होता</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तो अनुसूचित
जमातींसाठी राखीव होता</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पाच वर्षांनी </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६७ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">साली झालेल्या
निवडणुकीमध्ये </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">तो मतदारसंघ कमी
झाला. त्यानंतर जिल्ह्यातील एकही मतदारसंघ राखीव नाही. आणीबाणीनंतर १९७८ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">झालेल्या </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">निवडणु</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">की</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">च्या वेळी जिल्ह्यातील </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणखी एक मतदारसंघ कमी झाला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">लांजा
मतदार</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सं</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">घ संगमेश्वर विधानसभा
मतदारसंघा</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये समाविष्ट झाला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यामुळे जिल्ह्</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">यातल्या मतदारसंघांची संख्या सातवर आली. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मंडणगड आणि दापोली
या दोन तालुक्यांसाठी एक</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">, लांजा-संगमेश्वरसाठी
एक, तर </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजापूर</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> रत्नागिरी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> गुहागर</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> चि</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पळू</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ण</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आणि </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">खेड या प्रत्येक तालुक्यासाठी एकेक </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मतदारसंघ </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">तेव्हा होता. त्यानंतर २००९ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये
मतदारसंघांची पुनर्रचना झाली आणि जिल्ह्यात</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ील</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">विधानसभेचे मतदारसंघ ७
वरून पाच</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पर्यंत </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">कमी झाले. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यामुळे वेगळी
विचारसरणी असलेले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> वेगवेगळी राजकीय
पार्श्वभूमी असलेले मतदारसंघ वेगवेगळ्या मतदारसंघांमध्ये विभागले गेले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. दापोली</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चा मतदारसंघ
दापोली</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> मंडणगड आणि खेड
तालुक्याचा काही भाग घेऊन तयार झाला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> गुहागर मतदारसंघ गुहागर</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">, चि</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पळू</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ण </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि खेड तालुक्यातल्या काही गावांचा मिळून तयार झाला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> चिपळूण मतदारसंघ</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संगमेश्वर तालुक्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">च्या काही भागापर्यंत </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">विस्तार</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ला गेला. रत्नागिरी विधानसभा मतदार</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघाला संगमेश्वर तालुक्याती</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ल</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> काही गावे</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जोडली गेली</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राजापूर तालुका संगमेश्वर तालुक्याचा काही भाग</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> संपूर्ण लांजा तालुका आणि संपूर्ण रा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">जापूर तालुका एवढा विस्तारला.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>जिल्ह्यातून १९६२ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पासून </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२०१४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पर्यंत </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">८८ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आमदार निवडले गेले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यामध्ये काँग्रेसचे सर्वाधिक </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">३०</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> आमदार होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्याखालोखाल शिवसेनेचे </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२४
आमदार निवडून आले </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आहेत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> प्रजासमाजवादी
पक्ष </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६२ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६७ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">या दोन
निवडणुकांमध्ये पाच जागांवर विजय ठरला होता</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> जनसंघाने </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९७२ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">साली</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> एकच निवडणूक जिंकली.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">आणीबाणीनंतर १९७८ साली स्थापन झालेल्या </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जनता पक्षा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ने जिल्ह्यातील सर्व सात जागा जिंकल्या.
त्यानंतर १९८० स्थापन झालेल्या भारतीय जनता दल जेपी पक्षाने चार जागी विजय
मिळविला. १९७८ च्या निवडणुकीत नामशेष झालेल्या काँग्रेसने १९८० साली दोन जागा
मिळविल्या. १९८० पासून २००४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सालापर्यंत झालेल्या निवडणुकांमध्ये भारतीय जनता पक्षाला </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">११ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जागा मिळाल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९९० </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२०१४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पर्यंतच्या सहा
निवडणुकांमध्ये शिवसेनेला </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जागी यश मिळाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९९९ साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">स्थापन झालेल्या राष्ट्रवादी काँग्रेस
पक्षाला </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२००४ ते २०१४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">या काळातील तीन
निवडणुकांमध्ये एकूण सहा जागा मिळाल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>रत्नागिरी जिल्ह्यात </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">४ वेळा
पोटनिवडणुका झाल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. पहिली
पोटनिवडणूक १९८४ साली झाली. जनता पक्षाच्या स्थापनेनंतर १९७८ पासून सौ. कुसुमताई
अभ्यंकर रत्नागिरीच्या आमदार होत्या. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भारतीय जनता पक्षाच्या </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">स्थापनेनंतर १९८० साली त्या भाजपच्या आमदार झाल्या.
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">त्यांचे निधन झा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ल्याने
१९८४ साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पोटनिवडणूक झाली</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यामध्ये </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">भाजपचे </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिवाजीराव गोताड
निवडून आले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. गुहागरचे भाजपचे
आमदार डॉ. श्रीधर नातू यांचे निधन झाल्याने १९९३ साली झालेल्या पोटनिवडणुकीत
त्यांचे पुत्र डॉ. विनय नातू भाजपचेच उमेदवार म्हणून निवडून आले. नारायण राणे </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिवसेनेतून
काँग्रेसमध्ये गेल्यानंतर त्यांच्यापाठोपाठ संगमेश्वरचे सुभाष बने आणि राजापूरचे
गणपत कदम हे दोघे आमदार शिवसेनेचा राजीनामा देऊन काँग्रेसमध्ये गेले त्यांच्या
राजीनाम्यामुळे </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२००६ साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संगमेश्वर आणि
राजापूर या दोन विधानसभा मतदारसंघांमध्ये पोटनिवडणूक झाली</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. त्यामध्ये तेच </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">दोघेजण त्याच
मतदारसंघांमधून काँग्रेसचे उमेदवार म्हणून विजयी झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span>पक्ष</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">बदल केलेल्या
उमेदवारांनाही वेगवेगळ्या ठिकाणी रत्नागिरी जिल्ह्यात यश मिळाले अॅड. लक्ष्मण
रंगनाथ हातणकर यांनी </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६२ साली
प्रजा</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">समाजवादी पक्षाचे उमेदवार म्हणून निवडणूक लढविली होती</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण त्यावेळी ते पराभूत झाले </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">होते. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण त्यानंतरच्या </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६७ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९७२
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या निवडणुकीत ते प्रजासमाजवादी प</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">क्षाचे उमेदवार म्हणून विजयी झाले. त्यानंतर १९७८ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९८० </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या निवडणुकीत ते
जनता </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">पक्ष आणि जनता पक्ष
जेपीचे </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">उमेदवार म्हणून निवडून आले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. १९८५ आणि १९९० </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या निवडणुकीत ते काँग्रेसचे विजयी उमेदवार होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शिवसेनेचे सुभाष बने आणि गणपत कदम हे
दोघे उमेदवार काँग्रेसमध्ये गेल्यानंतर पोटनिवडणुकीत विजयी झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण नंतरच्या निवडणुकांमध्ये ते पराभूत
झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. राष्ट्रवादी काँग्रेस</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चे द</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ोन वेळा रत्नागिरीचे आमदार असलेले उदय सामंत
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">शिवसेनेत गेल्यानंतर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२०१४ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये शिवसेनेचे
आमदार म्हणून निवडून आले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९९५ आणि १९९९ साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">चिपळूणचे </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">शिवसेनेचे </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आमदार असलेले
भास्कर जाधव राष्ट्रवादी काँग्रेसमध्ये गेल्यानंतर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२००९ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">आणि </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२०१४
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">च्या निवडणुकीत शिवसेनेचे उमेदवार म्हणून गुहागर मतदारसंघातून निवडून आले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. यावेळी ते पुन्हा एकदा </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">राष्ट्रवादी
काँग्रेसचा राजीनामा देऊन शिवसेनेत दाखल झाले असून त्यांनी गुहागरच</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ी</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> निवडणूक लढविली आहे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> राजापूरचे </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ल. रं. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">हातणकर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९६७ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९९५
</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">एवढा प्रदीर्घ काळ विविध पक्षा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">ं</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मधून आमदार म्हणून निवडले गेले होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. ते २८ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">वर्षे आमदार होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> गुहागरचे डॉ</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">श्रीधर नातू </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९७२ सारी जन</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">संघाचे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९७८ मध्ये </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जनता पक्षाचे आमदार म्हणून निवडून आले
होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">भाजपचे उमेदवार म्हणून १९८० साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">अवघ्या २२५ मतांनी </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पराभूत झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यानंतर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९८५ आणि १९९० च्या निवडणुकीत ते </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">ते भारतीय जनता
पक्षाचे उमेदवार म्हणून विजयी झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> रत्नागिरीच्या आमदार कुसुमताई अभ्यंकर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९७८ साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जनता पक्षाच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> तर </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९८०
साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">भाजपच्या आमदार म्हणून निवडून आल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यांच्या निधनामुळे </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९८४
साली </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">झालेल्या पोटनिवडणुकीत शिवाजीराव गोताड विजयी झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> पण </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">१९८५
च्या </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सार्वत्रिक निवडणुकीत ते पराभूत झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. त्यानंतर पुन्हा १९९० </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">सालच्या निवडणुकीत ते विजयी झाले. </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">गुहागर
मतदारसंघात १९७२ पासून १९८० च्या निवडणुकीचा अपवाद वगळता </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">जनसं</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">घ आणि भाजपचे डॉ. श्रीधर नातू आणि १९९३ च्या
पोटनिवडणुकीपासून त्यांचे पुत्र डॉ. विनय नातू प्रतिनिधित्व करत होते. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">पण </span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">२००९ </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">मध्ये मतदारसंघांची
पुनर्रचना झाल्यानंतर ते पराभूत झाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. २००४ च्या निवडणुकीपासून रत्नागिरीतून, तर २००९ पासून गुहागर मतदारसंघातून
भाजपचे अस्तित्व पुसले गेले आहे. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">गेल्यावेळच्या निवडणुका काँग्रेस</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> राष्ट्रवादी काँग्रेस</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">,</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> शिवसेना आणि भाजप या चारही पक्षांनी स्वतंत्रपणे लढविल्या
होत्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यामध्ये
शिवसेनेला तीन तर राष्ट्रवादी काँग्रेसला दोन जागा मिळाल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> काँग्रेस आणि भाजपला एकही जागा मिळाली नाही</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> यावेळच्या निवडणुकीत शिवसेना-भाजपच्या
युतीमध्ये भाजपच्या वाट्याला जिल्ह्यातील एकही जागा आलेली नाही</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";"> त्यामुळे जिल्ह्यात आमदार म्हणून भाजपचे
अस्तित्व यावेळीही निर्माण होणार नाही</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span style="mso-bidi-language: MR;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"><span style="mso-tab-count: 1;"> </span></span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">रत्नागिरी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">जिल्ह्याने</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आतापर्यंत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">निवडून</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">दिलेल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">८८</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आमदारांपैकी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">काँग्रेसचे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">३०</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आमदार</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">शिवसेनेला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">गेल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">वेळच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">निवडणुकीपर्यंत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">२४</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आमदार</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">मिळाले</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आहेत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">यावेळी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">जिल्ह्यातील</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">पाचही</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">जागा</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">शिवसेनेने</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">जिंकल्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">, </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">तरी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">जिल्ह्यातील</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">शिवसेनेच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आमदारांची</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">संख्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">२९</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">होते</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">. </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">काँग्रेसला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">मागे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">टाकण्यासाठी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">शिवसेनेला</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">पुढच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">वेळच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">म्हणजे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">२०२४</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">सालच्या</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">निवडणुकीपर्यंत</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">वाट</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">पाहावी</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">लागणार</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;"> </span><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-bidi-language: MR;">आहे</span><span lang="MR" style="mso-bidi-language: MR;">.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-language: MR; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: .5in; mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -.25in;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-fareast-font-family: Mangal;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span lang="MR" style="font-family: "mangal" , "serif"; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: MR; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-hansi-font-family: "Times New Roman";">प्रमोद कोनकर</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p></o:p></span></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-36598620758493508402019-10-20T23:29:00.003+05:302019-10-21T22:48:25.725+05:30कोकण मीडियाचा बोलीभाषा कथा दिवाळी विशेषांक येतोय; बोलीभाषा कथा स्पर्धेचा निकाल जाहीर<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhK8lOSCtnYiFaPwrNZU86oiBLlU27Xd7SGE1nq5QO-6Z6apNMNj9EgFfqqLT8U4kMXHstFYEPuePHEDg3q983AlWAY21N4a7a0BaCexodxZi5oS8erWGg2lQQAxyUgqO1U_aUmH3Q_GO8/s1600/KokanMedia-Diwali-cover.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1237" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhK8lOSCtnYiFaPwrNZU86oiBLlU27Xd7SGE1nq5QO-6Z6apNMNj9EgFfqqLT8U4kMXHstFYEPuePHEDg3q983AlWAY21N4a7a0BaCexodxZi5oS8erWGg2lQQAxyUgqO1U_aUmH3Q_GO8/s320/KokanMedia-Diwali-cover.jpg" width="247" /></a></div>
<b>रत्नागिरी : </b> साप्ताहिक कोकण मीडियाने आयोजित केलेल्या बोलीभाषा कथा स्पर्धेचा निकाल जाहीर झाला आहे. अरुण इंगवले, सॅबी परेरा, कमलेश गोसावी, सिद्धी महाजन, अर्चना देवधर हे या स्पर्धेचे विजेते ठरले आहेत. या विजेत्यांच्या कथांसह कोकणातील बोलीभाषांमधील उत्तम कथांची मेजवानी साप्ताहिक कोकण मीडियाच्या यंदाच्या दिवाळी अंकातून रसिकांना मिळणार आहे. हा दिवाळी अंक येत्या आठवड्यात प्रकाशित होतो आहे.<br />
<br />
कोकण मीडिया हे रत्नागिरीतून प्रसिद्ध होणारे आणि कोकणाच्या विषयांना वाहिलेले साप्ताहिक आहे. पहिल्या अंकापासूनच कोकण मीडियाने बोलीभाषांना विशेष महत्त्व दिले आहे. संयुक्त राष्ट्रसंघाने २०१९ हे आंतरराष्ट्रीय स्थानिक भाषा (बोलीभाषा) वर्ष म्हणून जाहीर केले आहे. त्या औचित्याने साप्ताहिक कोकण मीडियाने २०१९चा दिवाळी अंक बोलीभाषा कथा विशेषांक म्हणून प्रसिद्ध करायचे ठरवले. कथा हे बोलीभाषेतील अभिव्यक्तीचे उत्तम माध्यम आहे. म्हणूनच कोकणातील बोलीभाषांमधील कथालेखनाची स्पर्धा कोकण मीडियाने आयोजित केली होती. त्या स्पर्धेला पालघरपासून सिंधुदुर्गपर्यंत पसरलेल्या कोकणाच्या सर्व भागांतून चांगला प्रतिसाद मिळाला. मराठीसह सामवेदी, बाणकोटी, संगमेश्वरी, मालवणी, कोकणी, चित्पावनी, भंडारी अशा विविध बोलींतील कथा स्पर्धकांनी पाठविल्या. सर्वच कथा चांगल्या आहेत; मात्र त्यातून सर्वोत्तम अशा पाच कथांची निवड करण्यात आली आहे. रत्नागिरीतील ज्येष्ठ पत्रकार राजेंद्रप्रसाद मसुरकर यांनी कथा स्पर्धेचे परीक्षण केले.<br />
<br />
<b>सविस्तर निकाल असा -</b><br />
<b>प्रथम : </b>थोरला ढोल (संगमेश्वरी) – अरुण इंगवले, चिपळूण<br />
<br />
<b>द्वितीय : </b>शामूइ दादय (सामवेदी) – सॅबी परेरा, मुंबई<br />
<br />
<b>तृतीय :</b> कोष्टी (मालवणी) – कमलेश गोसावी, मालवण<br />
<br />
<b>उत्तेजनार्थ : </b><br />
सुरंगी (कोकणी) - सिद्धी नितीन महाजन, गोवा.<br />
<br />
गहिवरली ओसरी (मराठी) - अर्चना देवधर, रत्नागिरी.<br />
<br />
पहिल्या तीन विजेत्यांना अनुक्रमे एक हजार रुपये, ७५० रुपये आणि पाचशे रुपये अशी पारितोषिके दिली जाणार आहेत. तसेच, उत्तेजनार्थ पारितोषिके प्रत्येकी ३०० रुपयांची आहेत. ही पारितोषिके कुडाळ (जि. सिंधुदुर्ग) येथील डॉ. प्रभूज नेचर क्युअर सेंटरतर्फे दिली जाणार आहेत. त्याबाबत विजेत्यांना व्यक्तिगतरीत्या कळविले जाणार आहे.<br />
<br />
हा दिवाळी अंक रत्नागिरी, सावंतवाडी, मुंबई, पुण्यासह अनेक ठिकाणच्या विक्रेत्यांकडे उपलब्ध होणार आहे. आमच्याकडे नोंदणी केल्यास अंक घरपोच पाठविण्याची व्यवस्था केली जाईल.<br />
<br />
<b>संपर्क : </b><br />
प्रमोद कोनकर, संपादक, साप्ताहिक कोकण मीडिया<br />
<br />
<b>व्हॉट्सअॅप/मोबाइल : </b>9422382621, 9822255621<br />
<b>ई-मेल :</b> kokanmedia1@gmail.com<br />
<b>फेसबुक पेज : </b><a href="https://www.facebook.com/kokanmedia/">https://www.facebook.com/kokanmedia/</a><br />
......................................<br />
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
*साप्ताहिक कोकण मीडियाचा यंदाचा दिवाळी अंक - कोकणातील बोलीभाषा कथा विशेषांक - 'बुकगंगा डॉट कॉम'वर ई-बुक स्वरूपात प्रसिद्ध.* लवकरच प्रत्यक्ष अंकही (हार्ड कॉपीही) प्रकाशित होणार. </div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
अंकाची किंमत : १२५ रुपये.</div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
ई-बुकची किंमत : १०० रुपये.</div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
ई-बुक स्वरूपातील अंक अँड्रॉइड मोबाइल, आयफोन, आयपॅड, टॅब, लॅपटॉप, कम्प्युटरवर वाचता येणार.</div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
ई-बुक खरेदीसाठी पुढील लिंकवर क्लिक करा. <a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=https://www.bookganga.com/R/85260&source=gmail&ust=1571764607947000&usg=AFQjCNGhOORS4ayg30zrzRqCREJxS9-MwA" href="https://www.bookganga.com/R/85260" style="color: #1155cc;" target="_blank">https://www.bookganga.com/R/<wbr></wbr>85260</a></div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
'हार्ड कॉपी'ही लवकरच उपलब्ध.</div>
<div dir="auto" style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">
<br /></div>
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1896268894002413268.post-13424657516911895722019-10-05T11:20:00.000+05:302019-10-20T16:01:16.680+05:30निर्मितीच्या ठिकाणीच कचऱ्याचे निर्मूलन हवे<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="white-space: pre;"> </span>महात्मा गांधींची दीडशेवी जयंती वेगळ्या पद्धतीने साजरी करण्यासाठी पंतप्रधान नरेंद्र मोदी यांनी प्लास्टिकमुक्त भारताची घोषणा केली. त्यासाठी अभियान मोठ्या प्रमाणावर देशभर राबविण्याचे ठरविण्यात आले आहे. रेल्वेसारखे सार्वजनिक उपक्रम आणि शासकीय कार्यालये कचरामुक्तीचे अभियान राबवत आहेत. पण मुळातच कचऱ्यासारख्या मूलभूत गोष्टीकडे पंतप्रधानांनी लक्ष द्यावे, त्यांनी आपला अधिकाधिक वेळ जनतेने स्वच्छता राखावी, असे सांगण्यासाठी घालवावा, त्यांचे अनुकरण म्हणून आणि शासकीय अधिकारी आणि कर्मचाऱ्यांनी नाइलाज म्हणून त्याची री ओढावी, हेच मुळात योग्य नाही. पंतप्रधानांपासून साध्या कर्मचाऱ्यांपर्यंत साऱ्यांचाच वेळ स्वच्छतेसारख्या तशा सामान्य वाटणाऱ्या गोष्टीसाठी खर्च व्हावा, त्या साऱ्यांनी त्यांना त्यांना नेमून दिलेली कामे पार पाडण्याच्या ऐवजी स्वच्छतेसाठी लक्ष द्यावे लागावे, हा तर सार्वजनिक श्रमशक्तीचा अपव्यय आहे. प्रत्येक व्यक्ती कचरा तयार करत असते. त्या प्रत्येक व्यक्तीने त्याच कचऱ्याचे स्वतः निर्मूलन केले, योग्य पद्धतीने त्याची विल्हेवाट लावली, तर सार्वजनिक स्वच्छतेचा प्रश्नच निर्माण होणार नाही. त्यासाठी शासनाच्या वेळेचा आणि खर्चाचा अपव्यय होणार नाही.<br />
<span style="white-space: pre;"> </span>हे टाळण्यासाठी कचऱ्याची जेथे निर्मिती होते, त्याच ठिकाणी त्याची विल्हेवाट लावण्याची किंवा निर्मूलन करण्याची व्यवस्था सक्तीने तयार करण्यात आली पाहिजे. प्लास्टिकमुक्त भारताची संकल्पना सर्वसामान्यांनी राबवावी, असा आग्रह धरताना मुळातच प्लास्टिकची निर्मितीच थांबविली गेली आणि अर्थातच प्लास्टिकला योग्य तो पर्याय उपलब्ध करून दिला, तर कोणी प्लास्टिक वापरण्याचा प्रश्नच येणार नाही. त्यामुळे साहजिकच कचरा टाकलाही जाणार नाही, निर्मूलनाची समस्या राहणार नाही. पण प्लास्टिकशिवाय इतर अनेक गोष्टींचा कचरा होतो. तोसुद्धा प्रश्न आहे. एखाद्या साध्या नियमातून तो सोडविता येऊ शकतो. रेल्वेने कचऱ्याच्या निर्मूलनाचे अभियान राबविले आहे. रेल्वेगाड्यांमध्ये सर्वाधिक कचरा अर्थातच प्रवाशांकडून होतो. प्रवाशांना चहा आणि खाद्यपदार्थांचे वाटप विक्रेत्यांकडून होते. त्यासाठी वापरल्या जाणाऱ्या कागदी डिशेस, कप वापरानंतर प्रवासी डब्यात किंवा गाडीच्या बाहेर फेकून देतात. कचऱ्यासाठी प्रत्येक डब्यात कचराकुंड्यांची व्यवस्था केली असली तरी तेथे जाऊन कचरा टाकण्याची तसदी कोणी प्रवासी घेत नाही. चहा किंवा खाद्यपदार्थ जसे प्रत्येक प्रवाशाला त्याच्या आसनावरच उपलब्ध होतात, त्याच पद्धतीने त्यांनी तयार केलेला कचरा विक्रेत्यांनीच पुन्हा स्वीकारला पाहिजे आणि तो योग्य त्या ठिकाणी टाकला पाहिजे. तशी सक्तीच करावी लागेल. औषधाच्या दुकानांमध्येही जुनी आणि वापरली गेलेली औषधे, रिकाम्या झालेल्या बाटल्या पुन्हा स्वीकारण्याची व्यवस्था झाली पाहिजे. प्रत्येक हॉटेल, किराणा मालाची दुकाने, विजेच्या वस्तू, संगणक विक्री आणि अगदी रस्त्यावरच्या विक्रेत्यांसह साऱ्यांनीच त्यांनी विकलेल्या वस्तूंचा ग्राहकांकडून झालेला कचरा पुन्हा स्वीकारला पाहिजे आणि तो रिसायकलिंगसाठी योग्य त्या ठिकाणी पाठवला पाहिजे. तशीही व्यवस्था केली गेली पाहिजे. प्लास्टिकबंदीच्या कचरा निर्मूलनाच्या घोषणा करून काही होणार नाही. प्रत्येक व्यक्ती विविध प्रकारच्या वस्तूंची ग्राहक असते. त्यामुळे त्या प्रत्येक ग्राहकाकडून त्या त्या वस्तूचा कचरा होणार हे नक्की. या वस्तू विकण्याची व्यवस्था जेथे होते, त्याच ठिकाणी कचरा संकलित करण्याची व्यवस्था झाली पाहिजे. तसे झाले तर पंतप्रधानांसारख्या व्यक्तीपासून कोणालाही स्वच्छतेसाठी आपला वेळ आणि पैसा वाया घालवण्याची वेळ येणार नाही. त्यांना इतर अनेक मूलभूत प्रश्नांकडे लक्ष द्यायला वेळ मिळेल. उद्गम करकपातीप्रमाणेच उद्गम कचरा निर्मूलनाची योजना सक्तीने राबविली गेली पाहिजे. तरच कचरा निर्मूलनाच्या प्रश्नाचे निर्मूलन होऊ शकेल.<br />
-<span style="white-space: pre;"> </span>प्रमोद कोनकर<br />
(संपादकीय, साप्ताहिक कोकण मीडिया, रत्नागिरी. ४ ऑक्टोबर २०१९)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd5HQ7CW0Zd1A3RFMOzbmUmN5GYuzk1w6nEGJPFvT-1tpCml6v1XSAPmM3I3xCHYxLRkXtUL7tCcZ4oLbqbW-mGBqBGu2ORBngZ0BEv-AW1IfFoo_Y-71jFRpeRbhe50CwKu5L6Jht9q4/s1600/SubscriptionAppeal-page-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="459" data-original-width="1143" height="252" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd5HQ7CW0Zd1A3RFMOzbmUmN5GYuzk1w6nEGJPFvT-1tpCml6v1XSAPmM3I3xCHYxLRkXtUL7tCcZ4oLbqbW-mGBqBGu2ORBngZ0BEv-AW1IfFoo_Y-71jFRpeRbhe50CwKu5L6Jht9q4/s640/SubscriptionAppeal-page-001.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br /></div>
Kokan Mediahttp://www.blogger.com/profile/13672989685634210959noreply@blogger.com0